A közoktatás összes baja között csak marginális problémát jelentenek az ország településeinek már csak kevesebb mint felében működő kisiskolák. Ezek bezárása spórolást nemigen jelent, a tanárhiányt nem oldja meg, az oktatás minőségét sem fogja javítani, ám súlyosbíthatja a rendszer társadalmi problémáit.
Az iskolaszerkezet átalakításának Pintér Sándor által megszellőztetett terve a kormánypárton belül is politikai feszültségeket okozhat, pedig a bezárni tervezett kisiskolák csak marginális problémát jelentenek a közoktatás összes baja között.
A Varga Mihály és Palkovics László nevével fémjelzett versenyképességi program a szétaprózódott iskolai felső tagozatok 2022-től induló összevonásával számol, addigra már az iskolabusz-hálózat is működhet. A hozzáértők szerint 120 tanuló alatt nem gazdaságos egy iskolát fönntartani, kérdés, a kormány hol húzza meg a határt.
Újra elővette a kormány korábbi, zárt ajtók mögött készített tervét a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról. A projekt rengeteg kérdést vet fel, köztük olyan egzisztenciálisakat is, mint hogy mi lesz azokkal a falvakkal, ahonnan elviszik a diákokat. Az Emmi racionalitást ígér, és hangsúlyozza, még nincs döntés.
A buktatásokról ismét az iskolának kell határoznia, rövidíteni kell a szakképzést, a családi pótlék pedig csak akkor járjon, ha a szülők iskolába járatják gyereküket – mondta ózdi lakossági fórumán Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikus alelnöke.