Francia lap a Jobbikról: nincs felfegyverezve, de a fasisztákat idézi
A magyarországi parlamenti választás kapcsán a Jobbik megerősödéséről közölt kétoldalas képes riportot csütörtökön megjelent számában a francia L'Express.
Magyarország, fiatal gárda, régi szellemek című elemzésében a politikai hetilap előre leszögezi, hogy a választások nagy vesztesei kétségtelenül a botrányoktól és a klientúra-rendszertől meggyengült, nyolc éve kormányzó szocialisták lesznek. De a konzervatív jobboldal várható győzelme mögött a régi szellemeket felélesztő radikalizmus húzódik meg: Bulgária és Magyarország az a két európai ország, ahol a szélsőjobboldal megerősödése valódi kockázatot jelent - hangsúlyozza Szabados Krisztiánt, a Political Capital igazgatóját idézve a francia lap.
A recesszióval és a munkanélküliséggel leginkább sújtott, korábban hagyományosan balra szavazó északi országrészben, ahol a cigány családoknak gyakran csak a szociális segély és a lopás az egyetlen lehetőség a túléléshez, a "cigánybűnözés" elleni harc lett a Jobbik egyik legfőbb kampánytémája, s a szélsőjobboldali párt várhatóan itt éri majd el a legjobb eredményt - vélte a L'Express. A cikk megemlíti, hogy a párt Magyar Gárda elnevezéssel "önvédelmi csoportot" hozott létre, amely a "családok védelmében" vonult fel a jelentős roma közösséggel rendelkező falvakban. "Nincs felfegyverezve, de egyébként külsőségeiben a két háború közti fasiszta milicistákat idézi" - áll a cikkben.
A lap szerint a 2003-ban alapított Jobbik 2006 őszén, a szocialista kormány elleni zavargásokkal került előtérbe. "Sokat köszönhet a Fidesz radikalizálódásának is. Miután 2002-ben elvesztette a választásokat, a korábbi miniszterelnök, Orbán Viktor konzervatív pártjának hangneme megkeményedett". A határon túli magyarok védelmén kívül "a populista kártyát is kijátszotta a polgári körök megalapításával, amelynek célja a jobboldaliak összefogása volt a párton felül. De egyes körök radikálisabbnak bizonyultak másoknál ... és Vona Gábor körül kristályosodott ki egy kisebb, elsősorban diákokból álló, szélsőséges csoport" - fogalmaz a lap. "A Fidesz legitimálta a kirekesztő beszédmódot. Megágyazott a Jobbiknak" - mondta a lapnak Ara-Kovács Attila, az SZDSZ egykori szóvivője.
Az elmúlt hónapokban a L'Express szerint azonban Orbán Viktor ügyelt arra, hogy középre beszéljen, miközben Vona Gábor folytatta Magyarország ellenségeinek ostorozását a bolsevizmustól a multinacionális cégeken és a nagytőkén át a korrupt politikusokig, az Európai Unióig és a Tel Aviv-Washington-Brüsszel tengelyig. "Nem felejtve a Trianoni-szerződés miatti sérelmet" - tette hozzá a szerző. Az elit- és rendszerellenes beszédmód a lap szerint egyszerre tükrözi húsz évvel a rendszerváltás után a néprétegek csalódottságát, az euroszkepticizmus erősödését hat évvel az uniós csatlakozást követően, valamint a cinikus és korrupt politikai osztály elutasítását a fiatalok részéről.
Fölsz Attila, a Közép-Európai Egyetem oktatója a lapnak elmondta: egyes értelmiségi körökben Magyarországon mindig is jelen volt az antiszemitizmussal átitatott ultranacionalizmus, de a Jobbik megerősödésével egy új politikusi generáció tűnt fel, amelynek sikerült ezt az ideológiát a mai társadalmi frusztrációval összekapcsolnia. A fiatalok, beleértve a diákokat is, úgy érzik, hogy egy olyan kilátástalan társadalomban élnek, amilyen Franciaország volt 1968 májusát megelőzően. A Jobbik ezeket a fiatalokat elsősorban az elitellenességével tudja megszólítani, ugyanis Magyarországon, ahol nem létezik szélsőbaloldal, nincs más elitellenes párt - véli az elemző.
Az írás második része a történelmi sérelmekből táplálkozó nacionalista szubkultúrával foglalkozik, amelynek lényege a Nagy Magyarország iránti nosztalgia: "motoros egyesületek, labdarúgócsapatok szurkolói klubjai, a nemzeti rockzene rajongói; a mozgalomnak teljes hálózata van, s kisebb-nagyobb mértékben mindannyian Vona Gábor pártjához kötődnek". A lap részletesen bemutatja a radikális jobboldalhoz való tartozást nyíltan vállaló Goj Motoros Egyesületet és a Magyar Sziget fesztivált.
A L'Express szerint a radikális jobboldal a két háború közti antiszemita előítéleteket is felélesztette. "A bankok és a média a zsidók kezében van, mindenkit kizsákmányolnak" - idéz egy jobbikos nyugdíjas rendőrt a lap. A szerző szerint a párt elnöke "kevésbé durva", de lényegében ugyanazt gondolja: "a zsidók, miután a kommunizmust használták fel a Magyarország feletti uralkodásra, jelenleg a multinacionális cégeknek és a manhattani bankoknak köszönhetően tartják meg hatalmukat". A lap megemlíti, hogy a Barikád internetes lap egy harmincas évekből származó karikatúrával illusztrálta azt a hírt, hogy a MÁV ellen egy amerikai zsidóegyesület pert kezdeményezett a deportálások miatt, a kuruc.info pedig több száz szerinte befolyásos zsidó értelmiségiről közölt listát.
Szabados Krisztián szerint Magyarországon soha nem folyt nemzeti vita a történelemről, a kommunizmus tiltása után viszont ezeket a témákat kisajátította magának a szélsőjobboldal. Karsai László holokausztkutató szerint pedig a közös emlékezet egyszerre töredékes és eltorzult. "A magyarok azt gondolják, hogy az I. világháború ártatlan áldozatai voltak, és hogy egyáltalán nem tehetnek arról, ami azután történt. A Trianoni szerződés magyarázat és bocsánat mindenre" - mondta a lapnak a történész.
"Szerencsére nem minden magyar osztja a nemzeti fájdalom kultuszát. De néhány év alatt a jobboldalnak, nemcsak a szélsőnek, sikerült a nemzet monopóliumát kisajátítani magának" - írta a L'Express.