Békesi László közgazdász úgy vélte, hogy az állam domináns gazdasági szerepét csökkenteni kell a korrupció visszaszorítása érdekében. Jelenleg az állam osztja újra a jövedelem 51 százalékát, és alkalmazza a foglalkoztatottak negyedét, amivel a béreket is befolyásolja.

A DGS Global Research a Világgazdaság című lap felkérésére elvégzett kutatásának eredményét ismertetve Dara Péter ügyvezető igazgató bemutatta a megkérdezettek által felállított korrupciós sorrendet. Első helyen állnak a helyi önkormányzatok, majd a települési vezetők és az aktuális kormány tisztségviselői következnek.

A megkérdezett 1 200 személy fele vállalati vezető, illetve cégtulajdonos volt. Ők a 10-es skálán 9 pontot adtak a politika korrupciós fertőzöttségére, a gazdaság 8 pontot kapott.

Békesi László a túlzott állami szerepvállalás visszaszorításával a korrupció visszaszorulását is megvalósíthatónak tartja. Ha kisebb az állami újraelosztás, akkor alacsonyabbak az adók és járulékok, így kisebb az adócsalásra késztetés is. A kisebb állam esetén jobban megfizethetők a tisztségviselők és az állami alkalmazottak, így a megvesztegetés és a hálapénz is visszaszorul. A korrupció bázisának szűkítését három pontba foglalta össze az előadó: átlátható szabályozás, ösztönzés (például adócsökkentéssel), és következetes szankcionálás.

Nevetségesnek nevezte, hogy akik az államnak 150 milliárd forint kárt okoztak, néhány millió forint büntetéssel megúszták, és ehhez az ítélethez is közel egy évtized kell.

Jelenleg az állam sérti meg a maga szabályait – mondta Stumpf István, példaként az áfa-visszautalás késleltetését említve. A közigazgatást túlpolitizáltnak nevezte. Hiányoznak belőle a jól felkészült szakemberek, így a törvények már eleve beépített kiskapukkal jutnak a parlament elé, és ezeket nem szűri ki a törvényhozási folyamat sem – vélte. Az állami korrupció két területét emelte ki: az egyik a választási- és pártfinanszírozás, a másik pedig a közbeszerzés.