2010. március. 24. 18:18 MTI Utolsó frissítés: 2010. március. 24. 18:18 Itthon

Daimler-ügy: a vagyonkezelő vizsgálja a 2005-ös buszbeszerzést

A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) vezérigazgatója vizsgálatot indított, hogy kiderítse: hogyan történt a 2005-ös Volánbusz-beszerzés.

Az amerikai igazságügy-minisztérium a Daimler német autógyár körüli megvesztegetési botrány ügyében benyújtott keresetében szerepel, hogy több mint 300 ezer euró összeget is kifizethettek kenőpénzként magyar kormánytisztviselőknek 2005-ben a Volánbusz egy buszvásárlási ügylete kapcsán. A dokumentum együtt kezeli az ügyben az osztrák és a magyar szálat. 

A kereset szerint a Mercedes-Benz autóbuszokat forgalmazó EvoBus Hungária Kft. 2005. május 23-án vagy környékén megegyezett arról, hogy 32 buszt ad el az állami tulajdonú Volánbusz vállalatnak. Az EvoBus Hungária 17 buszt vásárolt az EvoBus Austria vállalattól 1 678 170 euróért és azokat továbbadta a Volánbusznak körülbelül 1 745 000 euró értékben. A tranzakcióval kapcsolatban az EvoBus Austria vállalat jóváhagyta 333 370 euró "jutalék" kifizetését az amerikai USCON cégnek azzal a megállapodással, hogy az összeg egészét vagy egy részét magyar kormánytisztviselőknek továbbítják - tartalmazza a washingtoni szövetségi kerületi bíróságon iktatott kereset.

Szollár Domokos kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követő, a Daimler-botrányt érintő kérdésre válaszolva azt mondta: Bajnai Gordon miniszterelnök szerdán találkozott Kamarás Miklóssal, és az MNV Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatta a kormányfőt, hogy vizsgálatot indított a 2005-ös Volánbusz-beszerzés kapcsán. A kormányszóvivő kitért arra is, hogy a kormányzati szervek 1997-ben vásároltak utoljára Mercedes-típusú gépjárművet, a Mercedes 1997 óta nem vett részt egyetlen egy központi közbeszerzési eljáráson sem; nem használnak ilyen típusú autót. Leszögezte: a kormány nem kapott hivatalos értesítést az amerikai kormányzattól sem diplomácia úton, sem a kölcsönös bűnügyi együttműködés keretében. Kérdésre válaszolva azt is aláhúzta: nincs információjuk arról, kik lehetnek a kormányzati érintettek.

A washingtoni kereset szerint a Daimler 1998 és 2008 között - azaz tíz éven keresztül - az amerikai törvényeket megszegve,üzletkötések fejében vesztegetési pénzeket fizetett legkevesebb 22 ország kormányzati képviselőinek. A vesztegetésekre a hírek szerint a német konszern egyik korábbi alkalmazottja még 2004-ben hívta fel az amerikai felügyeleti hatóságok figyelmét, és - mint a Deutschlandfunk rádió fogalmazott - "mindent kipakolt". A megvesztegetésekkel a Daimler állítólag több százmillió dollár értékű szerződéshez jutott.

Az amerikai igazságügy-minisztérium információi szerint 2006 októberében - mialatt az amerikai tőzsdefelügyelet és az igazságügyi szervek vizsgálták a Daimler ügyleteit - az EvoBus Austria akkori vezérigazgatója megpróbálta eltitkolni az USCON-kifizetés valódi természetét. A cég vezetője hamis tanácsadói szerződést kreált, amelyet 2005 áprilisára dátumozott vissza, egy azt megelőző időpontra, hogy az EvoBus Austria leszállította a buszokat az EvoBus Hungáriának. Az EvoBus Hungaria Kft. nem hajlandó tájékoztatást adni a magyarországi ügyletről a Daimler április elsején esedékes amerikai bírósági meghallgatásáig. A Volánbusz szerdai közleményéből kiderül, hogy összesen 31 autóbuszt vásárolt 2005 májusában összesen 2,935 millió euró értékben. Az EvoBus ügyletével kapcsolatban nem rendelkezik információval - közölte a társaság az MTI-vel. 

A Daimler egyelőre nem kommentálta a hírt, de a Handelsblatt című üzleti és egyben politikai napilap szerint megegyezésre törekszik, és kész 185 millió dollár büntetést fizetni az amerikai hatóságoknak. A berlini média szerint Oroszország, Kína, Egyiptom, továbbá Görögország és Törökország szerepel a szóban forgó korrupciós lista élén. 

A stuttgarti autógyár jogi képviselői a megegyezést keresve egy másik német konszern, a Siemens példájából indultak ki. Európa és a világ egyik legtekintélyesebb elektronikai konszernje évekkel ezelőtt az amerikai felügyeleti hatóságoknál hasonló korrupciós gyanúba keveredett. Az ugyancsak az amerikai tőzsdén jegyzett, müncheni székhelyű konszern ezek után viszonylag gyorsan belátta, hogy jobb a megegyezés, és az amerikai hatóságoknak önként fizetett mintegy 400 millió dollárt.

Hirdetés