A megsemmisítésről szóló jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell, melyik országgyűlési egyéni választókerületben gyűjtötték össze az ajánlásokat, illetve pontosan hány darabot semmisítettek meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy párt több választókerületben is gyűjtött ajánlásokat, s azokat egyszerre semmisíti meg - ahogy ezt az MCF Roma Összefogás Párt tette csütörtökön, amikor nyilvánosan elégettek, az elnök közlése szerint, mintegy 23 ezer ajánlószelvényt -, akkor minden egyes választókerületre vonatkozóan egyedileg kell kiállítani a jegyzőkönyvet, pontosan feltüntetve, hogy egy-egy adott választókerületből hány ajánlást semmisített meg.

A megsemmisítés módjára egyébként a törvény nem utal, a szelvényeket általában bezúzzák, majd elégetik. A megsemmisítés célja, hogy az ajánlók személyes adatai és (különösen érzékeny adatnak tekinthető) politikai véleményük ne kerülhessen illetéktelenek kezébe. Mivel az országgyűlési képviselő-választáson nemcsak pártjelöltek, hanem függetlenek is indulhatnak az egyéni választókerületekben, a le nem adott ajánlások megsemmisítésére vonatkozó előírás a jelöltségre függetlenként aspirálók által gyűjtött ajánlásokra is vonatkozik.

Természetesen azokat az ajánlásokat is meg kell semmisíteni, amelyeket "nem használtak fel" a jelölt nyilvántartásba vételéhez. A megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet csütörtökön 16 óráig kell eljuttatni a választási bizottságnak. Az összegyűjtött és a jelölt érdekében leadott ajánlásokat - amelyeket a választási bizottságok ellenőriztek - a választási irodák a szavazás első napján megsemmisítik. A jelöltséghez a törvény szerint legalább 750, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, ezeket a választókerületi választási bizottságnál kell leadni, majd az ajánlások ellenőrzése után a választási bizottság dönt a jelölt nyilvántartásba vételéről.