Böszörményi Nagy Gergely, a Nézőpont Intézet vezető elemzője úgy nyilatkozott, hogy a március 15-i rendezvények nem hoztak újdonságokat a pártok eddigi kampányaihoz képest. A szakértő szerint az MSZP a Fidesz és a Jobbik állítólagos együttműködésének hangsúlyozásával próbálta kompenzálni azt, hogy Mesterházy Attila ezúttal nem térhetett ki a pártot érintő korrupciós ügyek említése elől.

A Fidesz ugyanakkor a megemlékezésén ismét egyértelművé tette, hogy a Jobbikot politikai ellenfelének tartja, és a radikális szavazóknál fontosabbak számára a bizonytalan, középre húzó választók. Ennek jele egyebek mellett, hogy Orbán Viktor beszédében nem az elszámoltatás, hanem a remény jelentette a központi motívumot – fejtette ki Böszörményi Nagy Gergely. Hozzátette: a Jobbik most sem engedett radikális, "esetenként európai viszonylatban is kirívóan idegenellenes retorikájából". A párt ugyanakkor kommunikációs sikerként könyvelheti, hogy legnagyobb politikai vetélytársai március 15-én is rengeteget foglalkoztak a Jobbikkal – jegyezte meg a szakértő.

Lakner Zoltán, a Vision Politics vezető elemzője szerint nem lehet győztest hirdetni a pártok között március 15-i rendezvényeik alapján, hiszen valamennyi párt racionálisan gazdálkodott az alkalom adta lehetőséggel, így egyik erő sem vesztett teret a másikkal szemben. A politológus emlékeztetett arra, hogy az állampolgárok túlnyomó többsége a nagy szabadtéri rendezvényekről is a média szűrőjén keresztül értesül az elhangzottakról, így a pártok által elért médiafelület nagysága akár annál is fontosabb tényező lehet, mint az egy-egy eseményre kilátogatók száma. Lakner Zoltán szerint ebből a szempontból hétfőn elsősorban az MDF és az LMP szorult háttérbe a többi párthoz képest.

Filippov Gábor, a Progresszív Intézet elemzője úgy vélekedett, hogy a Fidesz számára inkább kockázat rejlett az ünnepi alkalomban. Az ellenzéki párt elsődleges célja ugyanis szerinte nem az új szavazók megszerzése volt, hanem a már "óriásira duzzadt", ugyanakkor meglehetősen különböző szavazókból álló választótábor összetartása. A Progresszív Intézet elemzője szerint az MSZP az "egy a tábor, egy a zászló" stratégia szocialista változatával akarta mozgósítani azokat a kiábrándult szocialista szavazókat, akiket az Orbán Viktorral szembeni ellenszenvük tarthat a párt mellett.

Az elemző úgy látja, hogy az "elitellenes érzelmű" Jobbik rendelkezik a legjelentősebb tartalékokkal, amit szerinte jól jelzett a rendezvényükre kilátogató, "szélsőjobboldalon szokatlanul sokszínű tömeg". A Jobbik látható és növekvő népszerűsége, valamint a "szalonképtelen kopaszok" kisebbségbe szorulása akár a Fidesszel szemben is valódi alternatívaként tüntetheti fel a szélsőjobboldali pártot – fűzte hozzá.

Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese úgy fogalmazott, hogy a Jobbik akár a Fidesz versenytársa is lehetne a jobboldalon, ugyanakkor szerinte a Jobbik március 15-i nagygyűlése a megjelenésében, illetve az ott megfogalmazott üzeneteiben is "kifejezetten szélsőséges rendezvény volt", ami korlátozhatja a párt szavazótáborának további bővítését.

A Political Capital szakértője szerint Orbán Viktor, a Fidesz rendezvényén - pártja választási programjához hasonlóan – a valószínűsíthető kormányzásukkal kapcsolatban felfokozott várakozásokat igyekezett csökkenteni. A Fidesz számára továbbra is az jelenti a legnagyobb kockázatot, ha szavazói közül túl sokan pártolnak át a Jobbikhoz, illetve az, ha a biztos győzelem tudatában el sem mennek szavazni - vélekedett Juhász Attila, aki úgy látja, Mesterházy Attila az MSZP törzsszavazóinak mozgósításával jól mérte be a célcsoportot, a párt hosszú ideje változatlan támogatottsága pedig szerinte a szocialista kampány sikertelenségét jelzi.