Nekivágni a nagyvilágnak nem a gyávák műfaja. Mindig óvatosnak kell lenni, még akkor is, ha csak ide a szomszédba, Európába megyünk. Ha minden gonoszság megtörténne velünk, amire honlapján a Külügyminisztérium figyelmeztet bennünket, az is lehet, hogy egy európai kirándulást sem úsznánk meg élve. Az első Írországban töltött héten átvernének a munkaerő-közvetítéssel, esetleg saját honfitársaink csapnának be Hollandiában érkezésünk után. Minden ránk leselkedő veszély ellenére egyre több magyar vág neki Európának minden évben.

Hollandia feljövőben, Írország és Nagy-Britannia fénye megkopott

2010 elejére valamelyest nőtt azoknak a magyaroknak a száma, akik az EU felé kacsingatnak. Király Emese EURES-tanácsadó szerint 8-10 százalékkal többen érdeklődnek a külföldi lehetőségek iránt idén, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Bár egyre többen próbálnának szerencsét az EU-ban, a legnépszerűbb célországok listáján alig tapasztalni változást.

A magyarok továbbra is a már bevált országokat favorizálják, az érdeklődés középpontjában Ausztria, Németország, az Egyesült Királyság és Írország áll. Igaz, az írek leszakadóban vannak az élbolytól, hiszen a zöld szigeten a válság hatására nagymértékben szűkült a munkaerőpiac, és Nagy-Britanniában is egyre nehezebb munkát találni.

Feljövőben van azonban Hollandia, amely az utóbbi időben csatlakozhatott a „népszerűek táborához” – mondta el kérdésünkre a szakember, aki hozzátette: az EU-ban munkát keresők elsősorban saját nyelvi képességeikhez választanak célországot, de a német nyelvterület népszerűségét – annak ellenére, hogy Ausztriában, Németországban és Svájcban is csak munkavállalási engedéllyel dolgozhatunk – a földrajzi közelség is magyarázza.

Szempontok

Az EURES szakembere hamar romba döntötte a rossz és jó célországokról felállított elméletünket. Csak megfelelő és megfelelőbb országok vannak – fogalmazott igazán európai stílusban Király Emese, aki szerint az abszolút toplistáknak azért sincs sok értelmük, mert minden munkavállalónak saját elvárásai vannak. Az átlagkereset, az adó mértéke és a lakhatási feltételek szerint elméletileg kialakulhatna valamiféle rangsor, de a legjobban akkor járunk, ha saját helyzetünkre, egyéni törekvéseinkre szabjuk a terveinket. Előfordulhat, hogy egy-egy állam ideálisnak tűnhet az alacsony adók és magas bérek miatt, de, amennyiben számunkra a családi juttatások mértéke is fontos, már nem is választunk jól, ha oda települünk. A munkakörülmények, a szabadidő mennyisége is fontos lehet, ami ugyancsak országonként változó tényező.

Unalomig ismételt igazság, hogy minél jobban képzett, minél sokoldalúbb szakemberek vagyunk, annál könnyebb gyökeret verünk idegen országokban. A középfokú végzettséggel rendelkező magyar szakembereket – az Európai Foglalkoztatási Szolgálat információi szerint – elsősorban a fémiparba, a szálloda- és vendéglátóiparba, a mezőgazdaságba és a húsfeldolgozó iparba várják.

Új hazát választottak

A hatályos jogi szabályozás alapján külföldön élő magyar állampolgárnak az tekinthető, aki a Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés céljából elhagyta, vagy magyar állampolgárként külföldön született és életvitelszerűen, állandó jelleggel külföldön él - definiálta számunkra a külföldön élő magyar állampolgár fogalmát a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH).

A KEK KH 2009 decemberi adatai szerint külföldön nyilvántartásba vételét 9368 magyar állampolgár kérte. Közülük 6017 állampolgár bejelentett lakóhelye található az EU területén. A lista szerint a legtöbben Németországban vetették nyilvántartásba magukat: 2931-en. Ausztriát 959-en, Svédországot 514-en, Olaszországot 340-en, míg Nagy-Britanniát egyelőre mindössze 371-en választották új hazájuknak.