Gyurcsány beosztottjai pert vesztettek Topolánszkyval szemben
Jogerősen elutasította szerdán a Fővárosi Ítélőtábla a több mint fél évtizeddel ezelőtti, Gyurcsány Ferenc vezette ifjúsági minisztérium két vezető beosztású munkatársának Topolánszky Ákossal, a tárca akkori helyettes államtitkárával és a hvg.hu-val szembeni keresetét.
A személyiségi jogi pert a tárca egykori helyettes államtitkárának 2007. szeptember 27-én a hvg.hu hírportálon megjelent Belülről látta - Gyurcsányról, Zuschlagról és Ocsovairól című interjúja miatt indította a két felperes.
Rákosi Ferenc és Alács Tibor keresete szerint valótlanok és jó hírnevet sértők a kifogásolt cikknek azok a kitételei, melyek szerint "már Jánosi minisztersége alatt az akkor közigazgatási államtitkárként dolgozó Szilvásy bevezette a közigazgatási double checking, a kettős ellenőrzés rendszerét. Ekkor jött létre a GYISM-ben a pályázati pénzek elosztásának "előzsűrije". Ezt Szilvásy legközelebbi munkatársai, az úttörőszövetség egykori funkcionáriusai végezték, akiket ő mindenhová magával visz; jelenleg a kormányzati negyed építésénél bábáskodnak. Két emblematikus figurája ennek a csapatnak Rákosi Ferenc és Alács Tibor, akik már akkor is a minisztérium legjobban fizetett politikai tanácsadóiként cenzúrázták - tehát nem köztisztviselőként belülről, hanem politikai megbízottként kívülről - a szakmai helyettes államtitkárok munkáját és döntéseit".
A hvg.hu-nak nyilatkozva Topolánszky beszámolt arról, hogy Rákosi és Alács "egy támogatási szerződés elkészítését megelőzően, már a gondolat megszületésekor előzsűrizték a szakmai vezetők döntéseit, engedélyezték, hogy egy támogatási igényt egyáltalán megtárgyaljanak-e, vagy eleve utasítsanak el. Ez a nagyon aggályos működési mód gyakorlatilag gúzsba kötötte a szakmai munkát, és bevezette az alapvető bizalmatlanság intézményét".
A bíróság szerdán helyben hagyta a Fővárosi Bíróság ítéletét. Az ítélet szerint semmilyen tekintetben nem állapítható meg jogsértés. Az indoklás egyebek mellett azt tartalmazza, hogy mivel a felperesek nem minősülnek ugyan kifejezetten közszereplőnek, tény, hogy közhatalmat gyakorló szervezetben vállaltak feladatot díjazás ellenében, ezért a közhatalom működésének bírálatát - ami a bíróság szerint az interjú tartalma volt - el kell tűrniük.