Török Gábor a "túl csendes kampány" veszélyeire figyelmeztet
Egyelőre nincs kampány, s ami majd beindul, várhatóan tartalmatlan lesz, aminek alacsony választási részvétel lehet a következménye - írja mai blogbejegyzésében Török Gábor politiológus.
Négy vagy nyolc évvel ezelőtt ilyenkor - közel húsz héttel a választás előtt - javában benne jártunk az izgalmakban - írja mai blogbejegyzésében Török Gábor. A Miért nincs kampány? címet viselő posztban úgy fogalmaz: alig akad politikai innováció, a hírek unalmasak, a pozíciók változatlanok.
"Természetesen nem tiszta eszű vitát és tudományos alaposságú okfejtést várok, a kampányok a világban mindenhol érzelmekre ható, leegyszerűsített mondanivalót nyújtanak. Általában mégis kialakul valamilyen egységes keret, orientáló irány, amely alapján állást foglalhatnak a szavazók. Nálunk ilyen volt 1998-ban a „polgári Magyarország” koncepciójáról, vagy 2002-ben a „jóléti rendszerváltás” szükségessége kapcsán kibontakozott vita, vagy éppen 2006-ban a szimpla – de mégis szimbolikus – Orbán vagy Gyurcsány kérdés. Egyik sem volt túlságosan bonyolult, de a szavazók többsége általában el tudta helyezni magát ebben a keretben" – írja a politológus, aki „tartalmatlan” kampányt vizionál.
Sorra veszi, melyik pártnak mi az érdeke, miről beszél majd: a Fidesznek nem fontos a vita, nekik nem győzködniük, csak megtartaniuk kell a szavazókat. Az MSZP valószínűleg a Fidesz kormányzásának veszélyeire terelheti a figyelmet, "az MDF talán ismét eljátssza a két nagy gonosz között a kis ártatlan szerepét, az LMP és a Jobbik – természetesen másképp – az új erő, a radikális változás fontosságát állítja retorikájának középpontjába".
Török Gábor a tartalmatlanság következményeként alacsony választási részvételt vár. Majd pedig egy 1998-ban, a HVG-nek adott interjújából idéz a jelenlegi helyeztértékelés magyarázataként. „A versengő többpártrendszer nem képzelhető el választások, a versengés valódi alternatív programok, a választás pedig ezek megismerése, megismertetése nélkül. Mind a három szereplőnek – a pártoknak, a sajtónak és a polgároknak – tudnia, tudniuk kell, hogy négy évenként a programkészítés, a tájékoztatás és a tájékozódás közös felelősségük. (...) Ha azonban nem adunk elég időt a programok, álláspontok ismertetésére, ha csak az utolsó pillanatokban izzik majd fel a politikai vita, a sokak által pozitívnak tartott csendes kampány óhatatlanul a leegyszerűsített, jelszavak szintjén megjelenő választáshoz fog vezetni. A valódi kampánynak ugyanis funkciója – a túl csendes kampánynak következménye van.”