Benyújtotta a kormány a korrupcióellenes törvénycsomagot
Benyújtotta a kormány a korrupcióellenes, három javaslatból álló csomagját hétfőn az Országgyűlésnek.
A parlamenti honlap adatai szerint a kabinet két törvényjavaslatot és egy országgyűlési határozati javaslatot terjesztett be. A törvényjavaslatok a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról, illetve a tisztességes eljárás védelméről szólnak. A határozati javaslat pedig a közszféra etikai kódexeinek megújítását szorgalmazza.
A korrupció elleni javaslatok érdemben módosítanák a közbeszerzési törvényt, több helyen módosítanák a büntető törvénykönyvet, pontosítanák a polgári perrendtartásról szóló törvényt, valamint több ponton kiegészítenék a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényt is.
Bajnai Gordon vasárnap jelentette be, hogy korrupcióellenes csomagot kezdeményez a kabinet. Mint mondta, a kormány által a múlt szerdán elfogadott csomag nem varázsszer, de érdemi előrelépést hoz ezen a területen. A javaslat célja, hogy sokan legyenek érdekeltek a korrupciós ügyek felszámolásában, az érintetteket pedig sokkal jobban elrettentsék ettől - közölte a miniszterelnök.
TASZ
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint szükség van a javaslatban szereplő Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalra. Hüttl Tivadar, a TASZ munkatársa erről úgy nyilatkozott az MTI-nek: a korrupcióellenes küzdelemnek elvileg megvannak azok a csatornái, amelyeknek működniük kell, ilyen az ügyészség, a rendőrség. Ha ezek normálisan vizsgálnák ki az ügyeket és komoly eredményeket érnének el a korrupció elleni harcban, akkor nem lenne szükség ilyen hivatal felállítására, de ez sajnos nem így van. A hivatal alkalmas lehet arra, hogy becsatornázzon információkat és egyfajta katalizátorként működjön - mondta. Hüttl Tivadar összességében jónak nevezte a törvényjavaslatot, bár szerinte nem biztos, hogy szerencsés a jelenlegi Közbeszerzési Hivatalba illeszteni az új szervezetet, mert a jelenlegi hivatal inkább a probléma része, semmint a megoldása. Az azonban, hogy a Közbeszerzési Hivatal hogyan működött a múltban, és hogyan működik most, nem jelenti, hogy egy alapos átszervezés után is rosszul működik majd. Nagyon fontos ezért, hogy olyan ember kerüljön az élére, akinek a pártsemlegessége, hitelessége és szakmai tudása megkérdőjelezhetetlen, és emellett kellő aktivitást is tanúsít majd - jegyezte meg. Emellett - mint mondta - a javaslatnak vannak olyan részei, ahol egyértelműbben kellene fogalmazni, de azt is hozzátette: a korrupció nehezen megragadható jelenség. Hüttl Tivadar megemlítette, a kormány több javaslatukat is megfogadta, köztük azt, hogy a vizsgálatot végző állam- és szolgálati titkot is megismerhet.
Transparency International
A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, Alexa Noémi az MTI-nek elmondta: szervezetük kezdeményezte a közérdekű bejelentők védelmének szabályozását, illetve a közbeszerzéseknél az átláthatósági megállapodások bevezetését. Éppen ezért örömét fejezte ki, hogy ezek a javaslatok apróbb módosításokkal megjelennek a törvénytervezetben. Azzal szemben - mint mondta - viszont szkeptikusak, hogy egy vizsgálati jogkörrel rendelkező új hivatalt kellene létrehozni. Véleményük szerint ez a hivatal nem tudna sokkal több korrupciós esetet feltárni, mint a meglévők, ha azoknak "lenne elég kapacitásuk, függetlenségük és felkészültségük". Hozzátette, a Transparency International Magyarország úgy látja, azt kellene feltárni, jelenleg mi a probléma a vizsgálati, nyomozati jogkörrel rendelkező intézmények esetében. Dávid Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója annyit közölt az MTI-vel: a gazdaság kifehérítésére irányuló erőfeszítéseket az AmCham évek óta következetesen támogatja.