2007 végén megzsarolták az OTP elnök-vezérigazgatóját, Csányi Sándort. A zsarolók három e-mailt küldtek, amelyekben azt követelték, hogy a bankvezér fizessen nekik ötvenmillió eurót. Ellenkező esetben nyilvánosságra hozzák a Bank Center építésével kapcsolatos iratokat, amelyek felvetik a bűncselekmények gyanúját, vagyis hogy a beruházás révén több pénzintézet visszaélést követett el. Emiatt gondolták azt a tettesek, hogy Csányi Sándorra nézve terhelőek lehetnek a dokumentumok, holott az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) vizsgálata semmi gyanúsat nem talált.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) három embert fogott el és gyanúsított meg a súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolással, amiben aztán az ügyészség vádat is emelt. A vád szerint a másodrendű vádlott, Lőrincz András cége, a Sámson Holding Kft. anyagi vitában állt az OTP-vel. A nézeteltérés jogi útra terelődött, a pert a Sámson Holding jogerősen elvesztette. Emiatt zsarolta meg Lőrincz András a pénzintézet elnök-vezérigazgatóját.

A zsarolás alapját a Bank Centerrel kapcsolatos információk képezték, amelyek alapján még az adóhivatal munkatársai 2000-ben feljelentés tettek, igaz, végül eljárás nem lett az ügyből. Ebben az időben az APEH-ban dolgozott elnöki tanácsadóként és részt vett az ingatlan apportálása kapcsán folytatott vizsgálatban Gubuznai Zoltán, akit a zsarolási ügy vádirata szerint Lőrincz megkeresett és vele a visszaélésgyanús ügyről többször is tárgyaltak.

Az eljárás idén nyáron került tárgyalási szakba. Az első napon, június 18-án csak a másodrendű vádlottat, Lőrincz Andrást – akit az ügy felbujtójának tartanak – és a harmadrendű vádlottat, Gubuznai Zoltánt, mint a zsarolás bűnsegédjét hallgatták meg. Lőrincz prejudikációnak mondta a vádat, Gubuznai pedig tagadta, hogy a bűncselekményt elkövette volna.

Az október 22-i, második tárgyalási nap az elsőrendű vádlott, Kökény Tibor meghallgatásával folytatódott. A férfi nem tett vallomást, így Vasvári Csaba bíró a nyomozás során tett vallomásait olvasta fel. Ismertette a szembesítéseket is, ami azért volt érdekes, mert Kökény kijelentette, hogy a neki Gubuznai Zoltánként bemutatott férfi nem egyezik azzal, akit a szembesítéseken bemutattak neki.

Ennek azért van fontos szerepe, mivel a nyomozók azt állítják, hogy Lőrincz András a két férfit összeismertette, és arra kérte meg Kökényt, hogy másolja át laptopjára a "Gubuznai Zoltán" pendrive-ján található, a Bank Centerrel kapcsolatos dokumentumokat. Kökény Tibor a nyomozóknak azt mondta, hogy az átmásolt anyagokat csak később nézte meg, és azokat látva azt gondolta, hogy egy viccről van szó. Kökény Tibor számítógépén egyébként megtalálták az OTP-be elküldött utolsó zsaroló e-mailt, Lőrincz András egyik pendrive-ján pedig az első levélnek akadtak a nyomára.

A bíró által ismertetett vallomásokban az NNI munkatársa próbált Kökényt Tibortól magyarázatot kérni arra, hogy a zsaroló e-mailek elküldésekor – 2007. november 29-én, november 30-án és december 3-án – a levelek továbbításának helyszínén tartózkodott. Ezt a férfi mobiltelefonjának a forgalmazása igazolta, ám Kökény az erre vonatkozó kérdésekre nem tudott választ adni.

A tárgyalásra tanúként megidézték Stotz Gyulát, aki 1999-ben az adó- és pénzügyi hivatalban Gubuznai munkatársa volt, s aki a Bank Centerrel kapcsolatos vizsgálatban is részt vett, igaz csak az elején. Stotz Gyula a bíróságon elmondta, neki éppen azért kellett távoznia az APEH-tól, mert nem volt hajlandó arra, hogy feljelentést tegyen az ügyben. Szerinte ugyanis nem történt bűncselekmény.

Stotz a vádlottakról elmondta, hogy Lőrincz Andrást 1995-ben ismerte meg, de 2002-től fokozatosan megszakadt vele a kapcsolat. Gubuznaival 1996-ban dolgozott együtt, majd három év múlva az APEH-nál is, és később barátok lettek. Tudott arról, hogy Gubuznai Zoltánnál – aki elnöki tanácsadóként dolgozott az adóhivatalban – megtalálhatóak a bank centeres anyagok, mivel tőle indult ki a Bank Center vizsgálata. Ő volt az összekötő az informátor és az APEH bűnügyi igazgatósága között. Megjegyezte azt is, hogy Lőrincz Andrással viszont nem beszélt OTP-s ügyekről.

A ma adószakértőként dolgozó Stotz Gyula a bíró kérdésére közölte, hogy 2002-ben és 2003-ban szintén együtt dolgozott Gubuznaival, akit Kapolyi Lászlón keresztül környékezett meg Keller László közpénzügyi államtitkár. Feladatuk az lett volna, hogy a korábbi kormányra kedvezőtlen, nekik viszont kedvező információkat, ügyeket gyűjtsenek össze. Emiatt voltak kíváncsiak a Bank Center anyagai iránt is, ám végül Keller és Kapolyi is elvesztette az érdeklődését az ügy iránt, arra hivatkozva, hogy a dokumentumokkal már tele van a postaládájuk.

Stotz Gyula, az egyik ügyvéd kérdésére közölte, hogy szerinte az anyag nem volt arra alkalmas, hogy azzal megfenyegessék Csányi Sándort. „Aki akár rendelkezhetett is a vizsgálati anyaggal, hiszen az szinte közkézen forgott.” Erről Csányi Sándor tudott volna válaszolni, de ő elfoglaltságaira hivatkozva kimentette magát a tanúként történő meghallgatásról.