A képviselő szerint a KBH nem adott korrekt tájékoztatást az egyik gyanúsított, Cs. István korábbi katona, koszovói békefenntartó személyéről. A lap úgy tudja, a bizottság múlt heti ülésén a KBH vezetője cáfolta, hogy titkos kapcsolatként használták volna fel Cs.-t, illetve hogy "további foglalkoztatásra" felajánlották volna őt a polgári elhárításnak. Gulyás szerint a KBH ma is titkolózik. Ha a képviselő gyanúja bebizonyosodik, kiderülhet, hogy a romagyilkosságok ügyében nem elsősorban a Nemzetbiztonsági Hivatalnál történt mulasztás, hanem a katonai titkosszolgálat tevékenysége hátráltathatta komolyan a felderítést. Egy KBH-s informátor a lapnak azt mondta, a kérdések nem voltak pontosak, nekik pedig nem dolguk kitalálni, ki mire kíváncsi.

A lap forrásai szerint az is elképzelhető, hogy a Magyar Gárda vagy éppen a Magyarok Nyilai kapcsán is hasonlóan "tartózkodó" álláspontot képviselhetett a KBH, azaz jóval többet tudhatott e szervezetekről, mint amennyit a nyomozás kapcsán az illetékes szervekkel akár közvetlenül, akár a Terrorellenes Koordinációs Bizottság révén közvetve megosztott. Annak ellenére, hogy utóbbiban teljes értékű együttműködésre kötelezettek az érintett testületek - olvasható a lapban.