Fónagy János: „Magyarország Izrael-politikája konszenzusos ”
Ellenzéki politikusként mondom, hogy az Izrael-politika konszenzusos Magyarországon: Izraelnek joga van a létezéshez, a biztonsághoz és állampolgárai megvédéséhez” – fejtette ki Fónagy János azon a túlnyomórészt angol nyelvű szakmai konferencián, amelyet a Magyar Külügyi Intézet szervezésében tartottak a minap. A konferencia apropóját az Izrael és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok újrafölvételének huszadik évfordulója adta.
„A résztvevőket üdvözlő Aliza Bin-Nun budapesti izraeli nagykövet elmondta: 1989. szeptember 18-án sor került a diplomáciai kapcsolatok újrafölvételére, ezzel . Magyarország volt az első kommunista ország, amely diplomáciai viszonyt létesített Izraellel. A nagykövet szerint 1989 óta „bámulatos sebességgel és intenzitással” fejlődtek a kapcsolatok, mind kormányzati, mind egyéb szinten. Bin-Nun kiemelte, hogy a kilencvenes évek elején szovjet zsidók tömegei Magyarországon keresztül vándoroltak ki Izraelbe.
Fónagy János © Szegő Péter |
Ezután a magyar és izraeli szakértők három tematikus panelben vitatták meg az izraeli külpolitikát: Izrael és Magyarország, Izrael és az Európai Unió, illetve Izrael és a Közel-Kelet viszonylatában. Csejtei István, a Külügyminisztérium magas rangú munkatársa hangsúlyozta: mintegy kétszázezer magyar él Izraelben és százezer zsidó Magyarországon. Mindkét közösségnek fontos szerepe van a két ország kapcsolataiban. Az izraeli árukat tekintve Magyarország a térség legnagyobb importőre, emellett számos izraeli ingatlanügynökség és zöldmezős beruházás jelent meg Magyarországon. Fejlettek a turisztikai és a tudományos kapcsolatok. Magyarországon tanuló izraeli diákok magyar gyökereikre hivatkozva kérnek magyar állampolgárságot. (Számosan azért, hogy uniós állampolgárként mehessenek dolgozni Nagy-Britanniába, Ír- vagy Svédországba – Sz. P.)
A magyarországi zsidóságnak a magyar társadalomban betöltött múltbéli szerepéről értekezett Laurence Weinbaum, az Izraeli Külkapcsolatok Tanácsának igazgatója, a Jeruzsálemben megjelenő Izraeli Külügyi Napló főszerkesztője. Arra hívta föl a figyelmet, hogy a zsidók magyarnak határozták meg magukat. (Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a népszámlálásokon vallást és anyanyelvet kérdeztek, nemzetiséget nem. A Monarchia utolsó, 1910-es népszámlálása szerint az izraeliták 76 százaléka vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Ennél „magyarabb” vallás csak az unitárius és a református volt. A római katolikusoknak például csak a fele, az evangélikusoknak csupán az egyharmada vallotta magát magyarnak – Sz. P.) A zsidóság rendkívül jelentős szerepet vitt a sportban és a kultúrában – mondta Weinbaum. Hozzátette: 1910-ben több mint kétszázezer zsidó élt Budapesten.
Saron Pardo, a Negevi Ben-Gurion Egyetem Európai Politikai és Társadalomtudományi Intézetének magyar származású igazgatója néhány érdekes adatot közölt hallgatóságával: az izraeliek hatvankilenc százaléka szerint Izraelnek egyszer be kell lépnie az EU-ba, ugyanakkor szintén hatvankilenc százalékuk inkább az Egyesült Államokkal, mint Európával szimpatizál. Nyolcvan százalékuk szerint Európában jelen van a posztmodern antiszemitizmus, azaz az Izraellel szembeni elfogultság. Simon Peresz izraeli elnököt idézte, aki szerint egyszer Izrael, Jordánia és a leendő palesztinai arab állam egyszerre léphetne be az Unióba. Ugyancsak tolmácsolta Nicolas Sárközy idevonatkozó gondolatait: a francia elnök szerint Izraelnek inkább van helye az EU-ban, mint Törökországnak. Pardo arra is fölhívta a figyelmet, hogy származása miatt az izraeliek negyven százaléka potenciális EU-állampolgár.
Szegő Péter