2009. augusztus. 03. 11:21 Csikász Brigitta Utolsó frissítés: 2009. augusztus. 03. 20:25 Itthon

Újra lecsapott a halálbrigád?

Június végére Heves megyébe várták a rendőrök a romák elleni támadások sorozatának folytatását, az újabb bűncselekmény – ami ide tartozhat – azonban hétfő hajnalban a szabolcsi Kislétán történt: megöltek egy asszonyt, lányát életveszélyesen megsebesítették. Ha az valóban a sorozat része, akkor a tettes bátrabbá vált, mert ez az első alkalom, hogy bement az áldozatok házába.

Hétfőn hajnalban megöltek egy 45 éves roma nőt, 13 éves lányát súlyosan megsebesítették. Még kérdés, hogy ez az eset valóban folytatása-e a korábbi romák elleni támadásoknak. A sorozat egyébként néhány nap híján egy éve éppen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kezdődött, csak annak egy másik településén, Piricsén, amely szintén a 471-es út mellett fekszik, mint a legújabb gyilkosság helyszíne, Kisléta. Ott tavaly augusztus 8-án ismeretlenek Molotov-koktélt dobtak egy házra, az onnan kimenekülő 64 éves asszonyra pedig sörétes fegyverrel rálőttek. A nőt a lábán találták el, sérülése nem volt súlyos. Idén pedig április 22-én a megye másik településén, Tiszalökön lőttek le egy 54 éves férfit a háza udvarán.

A piricsei volt az első a romák elleni támadásként számon tartott olyan ügyek közül, amelyeknél a tettesek benzines palackokat és lőfegyvert is használtak. Az ezt követő tarnabodi, valamint a halálos áldozatokkal járó nagycsécsi, tatárszentgyörgyi és az említett tiszalöki bűncselekményeket hasonló módon hajtották végre. Emellett egyezés mutatkozott abban is, hogy autópálya, illetve főútvonal mellett elhelyezkedő települések romák lakta részeinek utolsó utcáiban lakók voltak a gyilkosok célpontjai, valamint, hogy a támadásokat mindig hajnalban hajtották végre.

Az elkövetők mielőbbi kézre kerítése érdekében a rendőrség 50 millió forint nyomravezetői díjat tűzött ki, amit mától megduplázott, de ez eddig nem járt eredménnyel. Igaz, a támadások után az érintett megyék rendőrkapitányságai bőven kaptak bejelentést különböző ügyekről a lakosságtól. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vezetője, Petőfi Attila pedig végigjárta az érintett megyéket és előadást tartott a főkapitányságokon a romák elleni támadássorozatról. Ezt többen úgy kommentálták, hogy kevés a rendőrség információja az elkövető személyéről, ám Petőfi Attila a hvg.hu kérdésére elmondta: a körúttal az volt a célja, hogy az állomány tagjai minél értesültebbek legyenek az ügyekkel kapcsolatban, s minél jobban tudjanak együttműködni.

A nyomozók úgy számolták – a hvg.hu értesülése szerint –, hogy június vége felé kerülhet majd sor az újabb bűncselekményre. Az érintett megyék alapján azt várták, hogy Heves megye valamelyik településének roma lakója lehet a célpont, ezért több héten át készültségben voltak a helyi egyenruhások és a Budapestről oda vezényelt kommandósok is.

A sorozat azonban nem itt, hanem a szabolcsi Kislétán folytatódott – legalábbis az NNI vizsgálja ezt a lehetőséget, és át is vette a nyomozást a megyei rendőr-főkapitányságtól. A szabolcsi szóvivő, Fedor Rita a hvg.hu-nak elmondta, hogy az áldozatok a település szélső utcájában laktak. Egyik rokonuk fedezte fel hajnalban, hogy mi történt, ő értesítette a rendőrséget. A lány életveszélyes állapotban volt, őt azonnal a nyíregyházi kórházba vitték, ahol megműtötték. A szóvivő tájékoztatása szerint több emberen elkövetett emberölési kísérlet miatt indították meg az eljárást, a helyszínelést pedig már együtt végezték az NNI-vel.

A megérkező halottszállító autót átengedik a rendőrök Kislétán
© MTI

A történtekkel kapcsolatban ennél többet a nyomozó szervektől nem sikerült megtudni. Az eset annyiban illeszkedik a korábbi ügyekhez, hogy az áldozatok nem köthetők zűrös ügyekhez, uzsoraügyletekhez. A kislétai nő dolgozott, sógorával együtt dohányt törni ment volna. Az etnikai indítékon kívül felvetődött – a helybéliek elmondásából – az, hogy esetleg szerelemféltés áll a gyilkosság hátterében. Az előző esetekkel annyi egyezés mindenképpen van, hogy az áldozatokra sörétes fegyverből lőttek, és hogy a település a 471-es útról közelíthető meg. Valamint a támadások vagy a hónap elején történnek – augusztus 8. (Piricse), november 3. (Nagycsécs) és augusztus 3. (Kisléta) – vagy a hónap vége felé – február 22. (Tatárszentgyörgy) és április 22. (Tiszalök).

A korábbi támadásokkal viszont nem mutat egyezést az, hogy a tettes nem használt Molotov-koktélt. Az előző esetektől eltérően pedig most bement a házba, ami nagy vakmerőségre utal. Arról, hogy a tettes egyre bátrabb lesz, egy interjúban Bencze József országos rendőrfőkapitány is beszélt a hvg.hu-nak. Hozzátette: így viszont egyre több nyomot hagyhat maga után a gyilkos, aki valószínűleg fegyveres kiképzésben részesült. Értesüléseink szerint a nyomozók úgy látják, míg a támadássorozat elején egy négy-ötfős, elszánt radikális és zárt közösséget alkotó csoport követhette el a bűncselekményeket, addig az újabbakat egy ember hajthatta végre. Az akciók megtervezettek, de az áldozatokat valószínűleg találomra választották ki, mert egyik esetben sincs konkrét oka – például uzsoratartozás – a bűntetteknek, vagy legalábbis ilyesmi nem derült ki. Az ORFK mindenesetre a nap folyamán bejelentette, a romák elleni támadások között a kislétait is a bűncselekmény-sorozat részeként kezeli. 

A tettes(ek) személyisége a pszichológus szerint (Oldaltörés)

A sorozatgyilkos elfogására egyesek szerint akkor van a legnagyobb esély, ha a társai beszélnek, vagy ő maga eldicsekszik a tetteivel. A hvg.hu által megkérdezett kriminálpszichológus, Végh József szerint ha az elkövető a rendőrök kezére kerül, vallani fog.

Ahhoz, hogy valaki lelőjön egy másik embert, bátornak és gyakorlottnak kell lennie, de mindenekelőtt le kell küzdenie magában az ölésgátlást – mondta a hvg.hu-nak Végh József kriminálpszichológus a romák elleni támadások kapcsán a tettesek tulajdonságaira vonatkozó kérdésünkre. Hozzátette: az ölésgátlás egy emberben annyira erős, hogy a II. világháborúban például a katonák 2 százaléka volt képes arra, hogy szemtől szemben megöljön valakit, ezeknek az egyik fele pszichopata volt, a másik fele pedig jól képzett katona.

A romák elleni támadásokról a szakember úgy vélekedett, hogy inkább egy csoport állhat a háttérben, mint egy magányos tettes. „Amennyiben ez utóbbival állunk szemben, akkor újabb bűncselekményekre számíthatunk, de ha egy kis társasághoz köthetők az ügyek, akkor valószínű, hogy megálltak, és nem lesz újabb támadás.” Végh József ezt arra alapozta, hogy a rendőrök már közel jártak az elkövetőkhöz, ami óvatosságra intette őket és arra, hogy ne hajtsanak végre további gyilkosságokat. Esetleg – vélekedett – akkor folytathatják a támadásokat hosszabb idő kihagyása után, ha megérzik azt, hogy a rendőrség figyelme alább hagyott.

Eltemetik az áldozatokat Tatárszentgyörgyön
© Stiller Ákos


A tettesek torzult személyiségű gondolkodásának a hátterében az igazságtétel ideológiája – a Föld megtisztítása a nem kívánt személyektől, amellyel ő jót is tesz – áll, a meggyőződésnek való megfelelés. Mindehhez hozzájön a már említett ölésgátlás legyőzése vagy a jogosság és igazságosság hangoztatásával, vagy a másik fél leértékelésével, hogy nem olyan ember, mint ő. Végh József hangsúlyozta: ha egy csoport követi el a gyilkosságokat, akkor a saját azonosságtudatukat, identitásukat fenn kell tartani. Ez pedig csak újabb cselekményekkel – akár emberöléssel – lehetséges. Ha a küldetéstudat nem csak az izgalomkeresést szolgálja, akkor előbb-utóbb össze kell kapcsolni az elkövetők személyét a bűncselekménnyel.

Persze megeshet, hogy a csoport egy idő után felbomlik, és ebben az esetben nagyobb az esélye annak, hogy a tagok közül valaki beszélni kezd. Amennyiben ez, vagy a hátrahagyott nyomok vizsgálata a lebukásához vezet, akkor – minthogy ezek az emberek tekintélytisztelők, amit elvárnak másoktól is – egy megfelelő fellépésű rendőrnek őszinte, feltáró jellegű vallomást tehet(nek).

Hirdetés