2009. július. 30. 15:50 hvg.hu/MTI Utolsó frissítés: 2009. július. 30. 15:57 Itthon

Létszámstop az államigazgatásban: elbocsátások következnek?

Létszámstopot rendelt el a minisztériumokban és háttérintézményeikben, az állami vállalatoktól július 31-vel elbocsátott 262 igazgatósági és felügyelőbizottsági tagot. Arról egyelőre nincs döntés, hogy tovább kurtítják a prémiumokat és a béren kívüli juttatásokat, illetve újabb leépítéseket rendelnek el.

A kormány bejelentette, hogy létszámstopot rendeltek el az államigazgatásban: nem lehet betölteni a megüresedő állásokat sem, sőt, megbízási szerződéssel sem lehet feladatokat kiszervezni a minisztériumokból, illetve azok háttérintézményeiből. Közölték, az idén ötezer betöltetlen állással számolnak, amely havonta egymilliárd forintos megtakarítást jelent.

Ugyanakkor Szollár Domokos kormányszóvivő  hír bejelentésekor közölte: a létszámstop nem jelent elbocsátásokat. (A döntés nem érinti az  utcán szolgáló rendőröket, illetve a bűnüldözésben dolgozókat.  Szintén a kivételek közé tartoznak azok a szakemberek, akik Magyarország 2011-es EU soros elnökségéhez kapcsolódó feladatokat végeznek, illetve az uniós foglalkoztatási projektekben dolgoznak.)

Vajon miért éppen most született ez a döntés? 

© sxc.hu
Egyértelmű választ nem, inkább a korábbi intézkedések összefoglalását küldte el lapunknak a Kormányszóvivői Iroda. „A kormány azonnali válságkezelő lépései között az egyik első volt a kormány tagjainak és az állami tulajdonú vállalatok tisztségviselőinek fizetéscsökkentése, illetve létszámának leépítése” – írják, hozzátéve a döntést az is motiválta, hogy jelezzék: a kormány magán kívánja kezdeni a spórolást. Mint hozzáteszik: „a megkezdett munka folytatásaként a kormány elkezdte a korábbinál feszesebb  jövő évi költségvetés előkészítését, amely a számítások szerint több mint 1500 milliárd forinttal csökkenő központi források szigorúbb felhasználását és jelentős takarékosságot vár el az állami szervektől, vagyis a költségvetési forrásból gazdálkodó intézményektől, köztük a MÁV-tól, a közmédiumtól, az önkormányzatoktól, vagy az állami apparátust foglalkoztató szervezetektől”.

Arról viszont még nem született döntés, hogy a béren kívüli juttatások körének szűkítését, a prémiumok kifizetésének befagyasztását is tervezi-e a kormány. Nem sokkal a létszámstop bejelentése előtt került nyilvánosságra, hogy 86 állami cég 1100 felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjából 262 főt visszahívtak. A 23 százalékos leépítés 10 százaléka SZDSZ-es vagy az SZDSZ-hez közelálló tagokat érint.

Az általunk megkeresett minisztériumok közül mindössze kettő válaszoklt kérdéseinkre (a többi tárcánál az "információk begyűjtésének nehézkességére" hivatkozva kértek türelmet két nappal ezelőtt). Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban közölték: számítottak  hasonló intézkedésre, náluk jelenleg 9 üres státusz van, a háttérintézményekről nem rendelkeznek adattal (ez vélhetően változni fog a jövőben, ugyanis a minisztériumoknak minden hónap 15-éig be kell számolniuk létszámgazdálkodásuk alakulásáról a pénzügyi tárcának). Az Önkormányzati Minisztériumban pedig úgy tájékoztatták lapunkat, hogy  az Önkormányzati Minisztérium igazgatásában mindössze két be nem töltött státusz van. A minisztérium által irányított szerveknél (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és területi szervei, Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet, Regionális Államigazgatási Hivatal) pedig összesen 34.   

Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője a döntés bejelentésének másnapján úgy fogalmazott egy közleményben: 2006-ban az akkori Államreform Bizottság megbízásából szakértők több mint kilencezer közfeladatot azonosítottak. Tanulmányukból kiderült, hogy a feladatok racionalizálásával az államnál és az önkormányzatoknál 300-400 milliárd forint lenne megtakarítható - emlékeztetett a politikus, hozzátéve, hogy a közfeladatok felülvizsgálata elmaradt. „Amíg Magyarországon száz, privát szférában dolgozó ember 41 közalkalmazottat tart el, addig az ország nem lehet versenyképes például Szlovákiával, ahol csak 29 közalkalmazott jut száz privát szférában dolgozóra, vagy Romániával, ahol 23 ” – állt a közleményben.

A Liga szakszervezetek ugyanakkor értelmetlennek nevezték a döntést. A Liga szerint a kormány munkahelyteremtésről és munkahelymegőrzésről beszél, ám ez a szándék sehogy sem egyeztethető össze ötezer potenciális álláslehetőség megszüntetésével. "Az európai trendek is épp azt mutatják, hogy a kormányok a közszféra bővítésével is növelni igyekeznek a foglalkoztatottságot, nem pedig leépítenek" – hangsúlyozza a Líga.

Hirdetés
Címkék