A szabad demokrata városvezető közleményében kiemelte: a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjének részvételével tartott csütörtöki hajléktalanügyi konferenciával egy időben fogadta el vita nélkül a fővárosi önkormányzat szakbizottsága az ellenzék által is támogatott beszámolót a téli krízisidőszakról és az önkormányzat intézkedéseiről.  Emlékeztetett arra, hogy az ellenzékiek - köztük Tarlós István is - támogatták tavaly októberben a fővárosi hajléktalan-ellátás elmúlt 10 évéről szóló beszámolót. 
   
Ikvai-Szabó Imre megjegyezte: a frakcióvezető "feltehetően olvasta" az általa is elfogadott beszámolót. Ez alapján tudnia kell, hogy a fővárosi önkormányzat a rendszerváltás óta a legnagyobb és legkiterjedtebb hajléktalan-ellátó rendszert hozta létre, amelyre évente több mint 3 milliárd forintot költenek. 
   
A korábbinak a háromszorosára növelt hajléktalanellátó-hálózat jelenleg több mint 2200 rászorulót tud befogadni. Aki nem akar, nem marad fedél nélkül, sokan mégis inkább az utcán töltik napjaikat. Az ő esetükben az önkormányzat hosszú távú eszközökkel is segíti a társadalomba való visszailleszkedést - tette hozzá. A Tarlós István által javasolt kényszerítő erő azonban nem megoldást, hanem látszatkezelést jelentene az egyik legsúlyosabb szociális problémára - rögzíti a közlemény. 
   
A szabad demokrata politikus kitért arra, hogy az elmúlt mintegy 20 év alatt teljesen korszerűsítették az önkormányzat Dózsa György úti módszertani központját. Itt az átmeneti szálláson és az éjjeli menedékhelyen csaknem félezer hajléktalanról gondoskodnak. Milliárdos költséggel felújítottak további 12 szociális ellátó intézményt. Télen krízisautó, szociális munkások, 24 órás diszpécserszolgálat, orvosi ügyelet és fertőtlenítőállomás, valamint civil szervezetek segítik a hajléktalanokat, akiket az utcán is meleg étellel, ruhaneművel, takaróval látnak el - áll a közleményben. 
   
Tarlós István a hajléktalansággal foglalkozó tanácskozáson katasztrofálisnak nevezte a hajléktalanok miatt kialakult budapesti helyzetet, hangsúlyozva, hogy annak kezelése a mindenkori városvezetés felelőssége. Úgy vélte, hogy a rendszerváltás után vált rendkívül súlyos társadalmi problémává a hajléktalanság, bár ez már az 1800-as években is létezett a fővárosban. 
   
A Fidesz fővárosi frakcióvezetője leszögezte, hogy a kérdés rendezéséhez "a többségi érdeket kell összeegyeztetni az emberséggel", a közbiztonság érdekeit az egészségügyi és szociális érdekekkel. Hangsúlyozva, hogy ennek a módját "rettenetesen" nehéz megtalálni, kiemelte: erről a társadalmi rétegről gondoskodni kell. Egyidejűleg azonban olyan körülményeket kell teremteni, hogy a várost használni lehessen, tarthatatlan ugyanis az aluljárók, a pályaudvarok és a közterek mai helyzete. "Nem gondolom, hogy a hajléktalanprobléma megoldását az jelentené, hogy hagyjuk őket békésen randalírozni és meghalni ott és úgy, ahogy kedvük van" - jegyezte meg.  
   
Tarlós István szerint nem tartható az sem, hogy a munkaképesek nem hajlandók dolgozni és nincs is igazából munkalehetőségük. Ezért elengedhetetlennek nevezte a közmunkák szervezését. Ha pedig a hajléktalan nem hajlandó a hajléktalanellátók szolgáltatásaival élni, akkor "nem ördögtől való gondolat hatósági eszközökkel rásegíteni" - közölte. 
   
A politikus felhívta a figyelmet arra: ha csupán a hajléktalanok gyámolítása a cél, akkor a város szét fog esni, ha pedig csak a hatósági eszközökhöz ragaszkodnak, akkor teljesen magára marad a társadalomnak ez a növekvő szegmense.