SZDSZ: komoly aggályok a vagyonadóval kapcsolatban
Az SZDSZ további egyeztetéseket tart szükségesnek a végleges döntés meghozatala előtt az adótörvényekkel kapcsolatban, a liberálisoknak ugyanis komoly aggályaik vannak, és a tervezet egy részét nem tartják elfogadhatónak - mondta Fodor Gábor pártelnök.
A szabad demokraták frakciójának ülését követően - amelyen a képviselők meghallgatták a Magyar Nemzeti Bank elnökét, Simor Andrást és alelnökét, Király Júliát, valamint Oszkó Péter pénzügyminisztert - Fodor Gábor elmondta: elsősorban a vagyonadó körüli kérdésekkel kapcsolatban vannak aggályaik. Hozzátette: vannak a javaslatcsomagnak jó elemei is, amelyek megfelelnek az elképzeléseiknek.
Lényegesnek nevezte, hogy a vagyon- vagy ingatlanadót a közteherviselés igazságosabbá tételének elemeként kezeljék, és ne sarcként jelenjen meg, hanem a gazdaság fehérítésének eszköze legyen, s az adórendszer átrendezését szolgálja.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a javaslatcsomag kapcsán mit tartanak aggályosnak, Fodor Gábor azt mondta, több ilyen elem is van, de ezekbe egyelőre nem akart belemenni. Emlékeztetett viszont korábbi felvetéseikre, amelyek arról szóltak, hogy ezt az adót le lehessen vonni a személyi jövedelemadóból, illetve hogy azt az önkormányzatok felhasználási körébe kelljen utalni.
Kóka János a frakcióülés meghívott vendégei által elmondottakat ismertetve közölte, hogy a Magyar Nemzeti Bank korábbi inflációs jelentése és a Simor András által tartott prezentáció alapján az látszik, ha végrehajtják a Reformszövetség által javasolt lépéseket, és teljesülnek a világgazdasági várakozások, akkor 2011-re 4 százalék körül alakulhat Magyarország növekedése. Kijelentette, hogy a Reformszövetség javasolta úton végigmenve a következő tíz évben folyamatosan csökkenhet az államadósság szintje, de ha ezt nem tesszük meg, akkor az államadósság tartósan 80 százalék fölött maradhat.
Kitért arra is, hogy álláspontjuk szerint a kisebb jegybanki alapkamat volna az ország érdeke, de ezt a Magyar Nemzeti Bank nem a saját döntése alapján éri el, hanem ez akkor valósul meg, ha az ország finanszírozásának kockázata tartósan csökkenő tendenciát mutat.
Az Oszkó Péterrel folytatott megbeszélés részleteinek ismertetése előtt leszögezte: az SZDSZ-frakció legfontosabb célja, hogy a vállalkozók és a legálisan dolgozók kevesebb adót fizessenek. A frakcióvezető azt mondta, hogy ha jobban megéri dolgozni, akkor a többlet nettó jövedelem megtakarítható, fogyasztásra költhető, vagy befektethető a beruházásokba, és ezek mindegyike hozzájárulna a gazdaság növekedéséhez. Éppen ezért az SZDSZ garanciát szeretne a kormánytól arra, hogy az adó összességében csökkenni fog. A szabad demokrata frakció azt javasolja, hogy a parlament emiatt először a személyi jövedelemadó csökkentéséről szavazzon majd, és csak utána a többi kérdésről, például az ingatlan- vagy a vagyonadóról.
A Pénzügyminisztériummal folytatandó további egyeztetések kapcsán megjegyezte: kérdés, hogy a tárca végrehajtja-e a Reformszövetség által előírtakat. A politikus elmondta, hogy ezeknek a javaslatoknak egyik fontos pontja az egykulcsos adó. Közölte, hogy olyan menetrendet támogatnak, amely szerint először ötmillió forintig tartozzanak a jövedelmek a 17 százalékos kulcs alá, de a Reformszövetség azt is javasolja, hogy ez a határ 2011-től emelkedjen 15 millió forintig.
Kérdésre válaszolva Fodor Gábor Demszky Gábornak az ingatlanadót elutasító kijelentéseire úgy reagált, hogy ők talán diplomatikusabbn fogalmaztak az ügyben a főpolgármesternél. Hozzátette: Demszky Gábor más helyzetben van, mert az adó speciálisan érintené a fővárosiakat. Közölte: biztos abban, hogy a jövőben valamikor a főpolgármesterrel közösen ülnek le Oszkó Péterrel egyeztetni.
Kóka János a kérdéshez hozzászólva azt mondta: sajnálja, hogy Demszky Gábor nem jött el a frakcióülésre, mert akkor más képet alakított volna ki a kérdésről, és másként is fogalmazna. A frakcióvezető kitért arra, hogy a főpolgármester speciális helyzetben van, mert nem szeretné, ha a budapestiek rosszul járnának. Kóka János viszont azt mondta, hogy ha a 45 milliárdosra tervezett ingatlanadó egyharmadát a fővárosiaknak kell befizetniük, az 15 milliárd forint többletet jelent számukra. Viszont ha a 250 milliárdosra tervezett adócsökkentés 40 százaléka érinti a fővárosiakat, vagyis 100 milliárd forint, az összességében plusz 85 milliárd forintot jelent a budapestieknek.
A főpolgármesternek arra a kijelentésére, amely szerint a párt ügyvivő testületének többsége is ellenzi az ingatlanadót, Fodor Gábor úgy reagált, felesleges erőviszonyokat taglalni, mert a kérdésről sem a keddi frakcióülésen, sem az előző ügyvivői ülésen nem hoztak döntést.
Arra a felvetésre, hogy a kormány tervei szerint a 30 millió forint feletti értékű ingatlanok után fizetni kellene, de több azonos tulajdonban lévő 29 millió forintos értékű után nem, Kóka János azt mondta, felvetették a problémát, és korrektnek tartanák, ha több, egyenként 30 millió forint alatti ingatlannál azok értéke összeadódna.