2009. április. 29. 15:23 MTI Utolsó frissítés: 2009. április. 29. 16:23 Itthon

A lakosság félti a Molt

Az emberek 67 százaléka szerint Magyarországnak az a jobb, ha a Mol magyar irányítású marad - derül ki a Szonda Ipsos múlt hét végén készített közvélemény-kutatásából.

Az ország felnőtt népességét reprezentáló, ezer fős mintán végzett felmérés szerint a lakosság 70 százaléka tisztában van azzal, hogy egy orosz cég tulajdonrészt szerzett a Molban, s 52 százalékuk úgy gondolja, hogy az adásvétel mögött valójában az orosz állam áll, amely így akar befolyáshoz jutni a Molban. Négyből egy megkérdezett úgy véli, hogy a Surgetneftegaz többségi tulajdonosa akar lenni a Molnak, s ennek megfelelően folytatni fogja a magyar olajtársaság részvényeinek felvásárlását.

A lakosság ragaszkodása a sikeres nemzeti olajtársasághoz a kutatók szerint több tényezőn alapul. Egyrészt a válaszadók szerint a Mol tevékenysége nagyon fontos - 100-fokú skálán mérve 78 pontot ért el - a magyar gazdaság, az egész ország fejlődése szempontjából. Másrészt nemcsak a Mol, de általában a stratégiai ágazatok többségéről úgy véli a lakosság, hogy az ország gazdasági függetlensége szempontjából fontos, hogy ezek többségi magyar irányítás alatt legyenek. Egy százfokú fontossági skálán a stratégiai ágazatok többségi magyar irányítását 85 pontra értékelték, tehát majdhogynem nélkülözhetetlennek tartották a válaszadók.

A megkérdezettek szerint a sikeresség és a függetlenség sérülne a Mol többségi külföldi – orosz – tulajdonba kerülésével. A válaszadók közel hattizede egyáltalán, vagy inkább nem gondolja, hogy a vállalat sikeresebb lenne, ha orosz többségi tulajdonba kerülne. Tízből négy megkérdezett a közepesnél nagyobb mértékben tart attól, hogy ha egy orosz cég többségi tulajdonába kerülne az olajvállalat, akkor növekednének az üzemanyagárak.

A megkérdezettek közel fele nagyon tart attól, hogy ha a Mol többségi tulajdonosa egy orosz vállalat lenne, az fokozná az ország gazdasági függőségét Oroszországtól, míg tízből négy megkérdezett hasonlóan tart a politikai függőség növekedésétől is.

Az ilyen jellegű aggodalmaknak a kutatók szerint alapot adhat az, hogy válaszadók több mint fele inkább vagy teljes mértékben igaznak fogadja el azt a feltételezést, hogy Oroszország a volt szovjet érdekövezet, így többek között Magyarország politikai befolyásolására törekszik a gáz- és olajellátáson keresztül.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.