A főigazgató közölte: néhány bűnszervezet esetében megfigyelhető, hogy befolyási övezetüket agresszív, nyílt konfliktusokat is felvállaló módon próbálják kiterjeszteni. Ha ez a tendencia folytatódik, várhatóan nő majd a rivális csoportok közötti feszültség, a konkurenciaharcból eredeztethető erőszakos cselekmények gyakorisága, a bűnszervezetek valószínűleg fokozzák a jogellenes törekvéseiket támogató, leplezett kapcsolatépítést az államigazgatási szféra és más területek felé - tette hozzá. Mint mondta, arra azonban nem kell számítani, hogy a magyarországi szervezett bűnözés alapvetően átrendeződik rövid távon.

Az NBH elemzése szerint a szervezett bűnözés területén is egyre inkább tapasztalható a közös érdekeket szolgáló, határokon átnyúló együttműködés és a környező országokból származó csoportok magyarországi jelenlétének növekedése. Számottevő kockázatot jelent, hogy képesek megfizetni az igen kvalifikált, jogi, pénzügyi, igazságszolgáltatási tapasztalatokkal rendelkező szakértőket.

A bűnszervezetek változatos eszközökkel igyekeznek olyan személyeket is magukhoz kötni, akik a híd szerepét tölthetik be a legális szféra és a bűnszervezet irányítói között. A szervezett bűnözői körök kiemelt hangsúlyt helyeznek arra, hogy vezetőik a közéletben tisztes üzletemberként mutatkozzanak meg, miközben jövedelmük döntő részben jogszerűtlen módon keletkezik.

Korábban a magyar és orosz ajkú szervezett bűnözés volt a meghatározó Magyarországon. Ezzel kapcsolatban a főigazgató kifejtette: a bűnszervezetekre egyre jellemzőbb nyitottság és átjárhatóság következtében a korábbihoz képest tarkábbá válik a bűnözői csoportok nemzeti jellege. "A hazai szegmens mellett ma már legalább tíz ország állampolgárainak markáns jelenlétéről van szó" - mondta.

A szervezett bűnözői körök jövedelme jelentős részben továbbra is csempészetből származik: cigarettát, kábítószert és embereket csempésznek. A szervezett bűnözői csoportok fő célja a jogszerűtlen módon megszerzett jövedelmek legalizálása, amit sok esetben elősegítenek a joghézagok is. 

Különösen a schengeni övezethez történt csatlakozással Magyarország jelentősége a bűnszervezetek szempontjából is átértékelődött, hiszen a magyar határ átlépésével gyakorlatilag szabadon mozoghatnak a schengeni térség teljes területén. Ezért is tapasztalta azt a hivatal, hogy a külső határok erősebb őrizete ellenére sem csökken az e körbe tartozó illegális cselekmények száma - jegyezte meg Laborc Sándor. 

A hivatal elemzése szerint a bűnszervezetek ennek érdekében szívesen vállalnak részt államilag támogatott beruházások kivitelezésében, fejlesztési projektekben, pályázatokon. Ezért elejét kell venni annak, hogy az egyre növekvő nagyságrendű uniós pénzek közelébe kerüljenek - mondta a főigazgató, hangsúlyozva: ezt szolgálja a különböző intézményeknek nyújtott nemzetbiztonsági védelem is. Meg kell gátolni, hogy befolyásolhassák a pénzek elosztásáról szóló döntéseket, és hogy a jogtalanul szerzett pénzeket tisztára mossák - jelentette ki Laborc Sándor.