"Magyarország nemzeti külpolitikát folytatott, azaz nemzeti érdekeit érvényesítette a különböző viszonylatokban, ezzel függtek össze a nézetkülönbségek is. Ezek az érdekek lehetnek gazdaságiak, politikaiak és regionálisak is" - hangsúlyozta a külügyminiszter. 

Göncz Kinga szerint sok szempontból nehéz, de produktív időszak volt miniszterségének három éve. Meghatározó volt ez az időszak Magyarország számára az uniós szerepvállalás szempontjából: Magyarország „megtalálta a helyét” az Európai Unióban, komoly elismerést vívott ki az integráció elmélyítését támogató hozzáállásával. Ez alatt az időszak alatt csatlakozott az ország a schengeni zónához, alakított ki szoros együttműködést sok európai uniós országgal a közös külképviseletekkel, a közös vízumkiadásban. Markáns vonalat vitt a dél-kelet-európai országok euroatlanti integrációjának és az Európai Unió keleti szomszédságpolitikájának támogatásával. Az említett területeken sok kezdeményezése volt a magyar külpolitikának.

Az utolsó három évben a gazdasági kapcsolatépítésben komoly lépések történtek Kína, Dél-Korea és Japán felé. A magyar külkapcsolatok élénkültek az Öböl-országokkal, és elkezdődött az intenzív kapcsolatépítés az észak-afrikai térséggel és Közép-Ázsiával is.

Göncz Kinga Afganisztánban. Tova száll © MTI - Koszticsák Szilárd

Göncz szerint az Egyesült Államokkal és az Oroszországgal fenntartott viszonyban is jelen volt ez a nemzeti külpolitika. Erre az időszakra esik az amerikai vízummentesség elérése, Magyarország hangsúlyos szerepvállalása Afganisztánban. Ugyanakkor az energiakérdéssel kapcsolatosan voltak nézetkülönbségek: a biztonságos energiaellátás megteremtésében az Egyesült Államok mindenekelőtt az Oroszországot elkerülő Nabucco-gázvezeték megépítését szorgalmazta, és fenntartásokkal fogadta, hogy Magyarország a Déli Áramlat-vezetéket sem zárta ki a gázbeszerzési lehetőségek közül.

Arra a felvetésre, hogy a magyar külpolitikát többen túlzott oroszbarátsággal vádolták az elmúlt években, Göncz azt mondta: "ez a kritika belpolitikai célokat szolgált”. Magyarország európai összehasonlításban „a középmezőnyben van” az Oroszországgal szorosabb együttműködést szorgalmazó, és az azzal szemben inkább tartózkodó országok között. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy geopolitikai helyzete miatt Magyarország számára rendkívül fontos partner Moszkva: sok piaci lehetőség kínálkozik a magyar termékek számára, s az ország energiaszükségletének nagy részét Oroszország fedezi.

Arra a kérdésre, hogy vajon ez a nemzeti külpolitika megjelent-e a szomszédságpolitikában is, Göncz Kinga azt válaszolta: "Természetesen. Magyarországnak érdeke, hogy a szomszédos országokkal olyan kapcsolatban legyen, amely lehetővé teszi a jó együttműködést az Európai Unióban, hiszen nagyon sokszor közösek az érdekeink. A szomszédos országokkal való kapcsolatok kiemelt és sokszor nem konfliktusmentes területe a határon túli magyar közösségek védelme-támogatása. Ahol lehetőség van bizalomépítésre, ott a jó kormányközi kapcsolatok segítséget jelentenek a határon túli magyar közösségnek is, lehetővé teszik a problémák felvetését, megoldását. Ahol erre kevesebb a lehetőség, ott is törekedni kell a párbeszédre, de vállalni kell a konfliktusokat.”

Arra a kérdésre, hogy hatékony volt-e külügyminisztersége alatt a magyar szomszédságpolitika, Göncz Kinga elmondta: a szlovák viszonyban változatlanul vannak problémák, de sok mindent sikerült megoldani. Romániával nagyon komoly bizalomépítés történt, Szerbiával annak ellenére jók a kapcsolatok, hogy Magyarország elismerte Koszovó függetlenségét. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy különös odafigyelést igényelt a koszovói függetlenség elismerésének időzítése, a vajdasági magyarok biztonságának kiemelt kezelése.

Az MTI arról is kérte a távozó külügyminiszter véleményét, hogy Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa a napokban arról beszélt: a rendszerváltás óta soha egyik külügyminiszter sem kerülte ennyire az érdekérvényesítéssel járó konfliktusokat, mint Göncz Kinga. A fideszes politikus azt is állította, hogy Magyarország külpolitikája sodródó, kiszámíthatatlan volt, amelynek következtében az ország nemzetközi súlya csökkent.

Göncz reakciója: "Szokatlan, hogy egy miniszterjelölt meghallgatása az előző miniszter működéséről szóljon, ez inkább már a rivális párt európai parlamenti (EP) listavezetőjének szólhat.” A kritika tartalmi részével kapcsolatban úgy fogalmazott: „Markánsan képviseltem a nemzeti érdekeket a külpolitikában, de kezdettől fogva volt egy alapvető megközelítésbeli különbség a Fidesz politikája és az általam követett külpolitika között. A Fidesz politikája - belpolitikai és külpolitikai térben is - a sérelmi politizáláson, a fölényérzeten, a másik kioktatásán alapul, le akarja győzni a másikat. Ezt én kifejezetten ártalmasnak tartom.”

A politikus szerint szociális és külügyminiszteri tapasztalata is hasznos lesz az európai parlamenti munkájában. A szocialisták EP-képviselőjeként az esélyegyenlőséggel, a szociális kérdésekkel és egyes külpolitikai kérdésekkel szeretne foglalkozni.

Göncz Kinga szerint az új külügyminiszter feladata némiképp más lesz, mint az övé volt: kifejezetten a kormány válságkezelését kell külpolitikai eszközökkel támogatnia, valamint a válság utáni időszakra készülnie. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy ha újra fellendül a külföldi befektetési kedv, akkor a tőke Magyarországot válassza - mutatott rá.