2009. március. 18. 17:37 HVG Utolsó frissítés: 2009. március. 18. 18:07 Itthon

Fidesz-MSZP: 66-23

A közhangulat további romlását jelzi minden lehetséges mutató a Medián 2009. március 6-a és 10-e között, 1200 fő személyes megkérdezésével készített felmérése szerint, amelyet a legfrissebb HVG is közöl. A legszembetűnőbb változás, hogy tovább emelkedett azoknak az aránya, akik szerint az országban általában véve rossz irányba mennek a dolgok.

A Medián másfél évtizede teszi fel ezt a kérdést az embereknek, de ilyen mértékű kiábrándultságot még soha nem mutattak az adatok.

A „rossz irányt” érzékelők arányában hosszú évekig az 1995-ös Bokros-csomag utáni 80 százalék volt a rekord; ez dőlt meg először a tavalyi kormányválság után, majd a pénzügyi válság begyűrűzését követően szinte hónapról hónapra tovább erősödött a kiábrándultság.

Legutóbb 87-ről 91 százalékra emelkedett a pesszimisták aránya, és csupán a megkérdezettek 6 százaléka mondta azt, hogy jó irányba mennek a dolgok.

© Medián
Minden korábbi rekordot megdöntve tovább romlottak a lakosság gazdasági várakozásai is, leginkább nem is a saját háztartásra, hanem az ország gazdaságára vonatkozók: 59 százalék tart nagyarányú, további 27 százalék pedig kisebb mértékű visszaeséstől.

A válság elején még úgy tűnt, hogy a romló közhangulat nem morzsolja tovább az MSZP táborát, sőt az új helyzet még lehetőséget is kínált a kormányzatnak arra, hogy kitörjön a defenzívából. Annyi bizonyos, hogy a válság első hónapjaiban csökkent a két nagy párt támogatottsága közötti különbség.

Ez a trend mostanra megfordult, és márciusra jelentős mértékben visszaesett a szocialisták támogatottsága: a teljes népesség 16, a választani tudó „biztos” szavazók 23 százaléka voksolna rájuk, ami a Medián mérései szerint az utóbbi tíz év legalacsonyabb adata.

© Medián

A romló közhangulatban a Fidesz-vezérkar kivételével az összes vezető politikus népszerűsége visszaesett, és bár ez a változás a kormányfő esetében kisebb volt az átlagosnál, kedveltségi mutatójában a mostani adat a negatív rekord. 18 százalékos támogatottsága alulmúlja az összes korábbi kormányfő legrosszabb népszerűségi indexét is (Antall Józsefnek 25, Boross Péternek 39, Horn Gyulának 29, Orbán Viktornak 40, Medgyessy Péternek 37 százalékon volt a mélypontja).

Ezzel párhuzamosan 18 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik hivatalban tartanák a Gyurcsány-kormányt, és növekedett azoké, akik előrehozott választásban és átmeneti szakértői kormány megalakításában látnák a legjobb megoldást a jelenlegi helyzetre.

© Medián

Az EP-választáshoz közeledve egyre inkább érdemes odafigyelni a kisebb pártok támogatottságának alakulására is. Úgy tűnik, hogy a Jobbik februári javuló eredménye nem tiszavirág-életű változás volt: a teljes népességben tovább erősödött a párt, a választani tudó „biztos” szavazók körében pedig továbbra is 4 százalékon áll.

Az MDF nagy vihart kavaró EP-lista-állítása még csak részben lehetett hatással a párt támogatottsági adataira, hiszen az interjúk többsége még Bokros Lajos hivatalos felkérése előtt készült. Mindenesetre az MDF most valamivel jobban áll, mint a korábbi hónapokban. Az SZDSZ viszont a februári erősödés után újra gyengélkedik, részben azért, mert szavazói részvételi hajlandósága továbbra is elmarad a többi párt támogatóiétól.

© Medián
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?