A konferencián Fibriczer Gabriella, a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságának főosztályvezető-helyettese kiemelte: az új törvény intézkedéseinek célja, hogy fokozza a közbeszerzések átláthatóságát, és segítse a kis- és középvállalatokat (kkv), azonban ezek várhatóan csak részben valósulhatnak meg. Sem a közbeszerzési eljárások során megkövetelt külső független bíráló, sem a közbeszerzések rendelkezéseinek elektronikus megjelentetése nem segíti majd az átláthatóságot a főosztályvezető szerint. A törvény célkitűzései helyesek, azonban a megvalósításukra hozott intézkedések átgondolatlanok, számos felesleges költséget idéznek elő, és egyes esetekben akár alkotmányellenesek is lehetnek.

Az eredményes közbeszerzés folyamatának vizsgálatára áprilistól a résztvevőknek független bírálót kell fogadniuk, aki a törvényalkotó szándéka szerint nyilvános véleményt tesz közzé az eljárásról. Mivel azonban az ajánlattevő és az ajánlatkérő közösen fizeti a szakértőt - akinek a képesítéseire semmilyen követelményt nem fogalmaz meg a törvény - nem várható, hogy tényleg objektív, független bírálatok születnek majd a közbeszerzésekről. Emellett 2009 október 1-jétől a Közbeszerzések Tanácsa, valamint az ajánlatkérő honlapján közzé kell tenni a közbeszerzések rendelkezéseit, ami számos üzleti titkot sérthet, így jelentősen megnőhet a közbeszerzési ajánlatokban és szerződésekben az üzleti titokként kezelt részek mennyisége.

Szigorodik a jogszabálysértések szankcionálása is az eljárások során: ezek kiegészülnek a személyes felelősség elvével, a törvény azonban semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérőnél a hierarchiai mely szintjén álló - a közbeszerzési eljárásban érintett - dolgozójára fogják kiszabni a kötelező személyes bírságot.

Fibriczer Gabriella aláhúzta: a kkv-k megsegítése érdekében az ajánlatkérőt a törvény egyes esetekben részajánlattételi lehetőség biztosítására kötelezi. Mindezt azonban a nagy vállalatok könnyen kijátszhatják alvállalkozások segítségével. Emellett a rendelkezés jelentős nehézségeket okozhat majd az építőiparban és az árubeszerzésben is, amelyek teljesen más rendszer szerint szerveződnek.

Tátrai Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója úgy vélte: az új rendelkezések figyelembe vételével a korábbinál  nehezebb lesz eredményes közbeszerzési eljárást lefolytatni, és a teljesen elektronikus közbeszerzés 2010 januári bevezetése is számtalan bizonytalanságot hordoz magában. A szakértő azonban aláhúzta: a közbeszerzési szabályozás egyszerűsítése jól sikerült, a nemzeti értékhatár helyébe lépő egyszerű értékhatár a klasszikus - avagy nem közszolgáltató - ajánlatkérők számára könnyebbséget jelenthet.

Abban az esetben, ha csak egy érvényes ajánlat érkezik a közbeszerzési pályázatra, a közbeszerzés érvénytelen. Tátrai Tünde rámutatott: mivel az ajánlattevőknek csak nyilatkozniuk kell, hogy nem állnak fenn kizáró okok a közbeszerzésben való részvételre, és csak a nyertesnek kell tényleg igazolnia azokat, számos eljárás végződhet eredménytelenül. Az új törvény alapján április 15-ig minden ajánlatkérőnek el kell készítenie idei közbeszerzési tervét amit egy teljes évig nyilvánossá kell tennie. Emellett jelentősen lecsökkenhet a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárások száma, azonban a hirdetmények megjelentetéséért - Európában egyedülálló módon - továbbra is fizetni kell majd.