Gyurcsány Ferenc közölte, ezzel csak a legnagyobb veszélyt sikerült elhárítani, azt, hogy elértéktelenedjenek a bérek és a nyugdíjak. Hozzátette, hogy a pénzügyi válság első szakaszát érzése szerint jól menedzselték, most arra kell készülni, hogy a gazdasági válság hatásait is enyhítsék.

A kormányfő azt mondta, Magyarországnak jövőre összesen 30 milliárd euró értékű hitele jár le, de ebből csak hárommilliárd az államé, a többi az embereknél, a vállalatoknál és a bankoknál van. Kiemelte, nem az ő dolga eldönteni, hogy állampapír finanszírozásból biztosítsák az állam működését, vagy az állampapírok helyére léptessék oda a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásait. Megjegyezte, hogy ez utóbbit minden bizonnyal megengedi majd a megkötendő szerződés.

Kitért arra, hogy csütörtökön találkozott a közalkalmazotti szakszervezetek képviselőivel, és úgy látja, a túlnyomó többség érti, milyen kockázatot hárítottak el. Szerinte most mindkét oldalnak megértőnek kell lennie. Mint fogalmazott, a közalkalmazottak jelentős része nincs tisztességesen megfizetve. Gyurcsány Ferenc szerint a költségvetésen belül minimális mozgásteret lehet teremteni, de hogy mekkorát, azt korai lenne megmondani.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, a közszférában dolgozóknak kevésbé kell félniük attól, hogy elveszíthetik munkájukat, mert ott nincs nyomás a létszámcsökkentésre. Az egyéb ágazatokban nem zárta ki, hogy néhány tízezer ember elveszítheti munkahelyét. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban a munkahelyek megszűnését a válság legfenyegetőbb rémének nevezte.

A Fidesz alelnöke, Varga Mihály javaslata kapcsán, amely a pénzügyi mentőcsomagból az Európai Központi Bankra eső ötmilliárdot gazdaságélénkítésre, a vállalkozások támogatására fordítaná, Gyurcsány Ferenc közölte: ebben az esetben 1200-1300 milliárd forinttal nőne az államadósság és a jövő évi hiány nem 2,6 százalékos, hanem 6,6 százalékos lenne. Szerinte a stabilizációs és gazdaságélénkítő csomagot nem hitelből kell finanszírozni, hanem az uniós forrásokat kell előbbre hozni.

A miniszterelnök a reformok kapcsán kitért arra, hogy Magyarország most sérülékenyebb, mint más országok, és ebben az is benne van, hogy a Fidesz hihetetlen erős nyomást helyezett a kormányra a reformok egy részének feladására.

A kormányfő azt mondta, az önkormányzati reformról újra kell kezdeni a tárgyalást, az adóreformról érdemes elgondolkodni, de a nyugdíjreformot nem látja azonnali sürgető feladatnak.

Gyurcsány Ferenc nemmel felelt azokra a felvetésekre, tervezik-e a minimálbér megadóztatását, a nyugdíjasok minimális egészségügyi járulékának bevezetését, vagy az ingatlanadó kivetését.