"Felszálló ágban vannak a szélsőjobboldali mozgalmak (Magyarországon). A politikai vezetés, úgy tűnik, messzemenően tehetetlen, a törvények túl enyhék" - áll Harriett Ferenczi írásának alcímében.

A szerző felidézi a szervezet 600 új tagjának tavaly őszi budapesti felesketését, majd bemutatja a Magyar Gárda és a Jobbik párt vezetőjét, Vona Gábort, kitérve arra, hogy 1300-an csatlakoztak az egyéves évfordulójára készülődő, tavaly augusztus 25-én megalakult Magyar Gárdához.

Vona Gábor visszautasítja a vádakat, amelyek szerint a gárda olyan, mint egy magyar SS - írja a lap. "Ez hazugság. Nemzetiek vagyunk, radikálisok, de nem fasiszták". A gárda békés, törvénytisztelő, szereti a hazáját, ápolja a magyar kultúrát - idézi a Focus a csoport vezetőjét, hozzáfűzve, hogy Vona szerint a gárda egyenruhája a magyar népi táncosok viseletének utánérzését próbálja kelteni.

Az egyenruhások szívesen adják bizonyságát hazaszeretetüknek: romák lakta negyedekben járőröznek, hogy megfékezzék a "cigánybűnözést" - jegyzi meg a szerző, majd hozzáfűzi: az efféle seriff-akciókhoz a Jobbik biztosítja a politikai hátteret.

A Focus idézi Kolompár Orbánt, az Országos Cigány Önkormányzat elnökét, aki szerint a gárda egy "náci csoportosulás", amely "polgárháborút" akar. A szerző megszólaltja Gavra Gábor újságírót is, aki szerint a szervezet nem katonai célokat követ, létrehozása egyszerűen reklámfogás, amelynek célja, hogy a Jobbik 2010-ben bejusson a parlamentbe.

A hetilap úgy ítéli meg, sikerülhet megvalósítani ezt a célt, mert a körülmények kedvezőek hozzá. 2006 óta erősödik a jobboldali radikalizmus és a szélsőjobboldali erőszak Magyarországon - állapítja meg, felidézve a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006. szeptemberi "hazugságbeszédét" követő tiltakozásokat, és az azóta eltelt időszakban politikai indíttatásból elkövetett erőszakos cselekményeket.

A német hírmagazin végezetül megállapítja, a magyarországi politikusok "messzemenően tehetetlenek" a szélsőjobboldal előretörésével szemben, vagy egyenesen "szimpatizálnak" a jelenséggel.

Így például sokáig tartott, mire Orbán Viktor Fidesz-elnök elhatárolódott a Magyar Gárdától, Gyurcsány Ferencnek pedig többszöri nekifutásra sem sikerült elfogadtatnia a kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszédet büntető jogszabályt - írja a Focus, hozzáfűzve, hogy nem koronázta siker zsidó- és romaszervezeteknek a Magyar Gárda betiltására irányuló próbálkozását sem, mert a kérelem a gyülekezési törvénybe ütközik. "A betiltás - elképzelhetetlen" - zárja cikkét Vona Gábort idézve a német hetilap.