Moszkva részese volt a Litvinyenko-gyilkosságnak
A BBC brit kormányforrásokat idéző hétfői értesülései szerint "nagyon erőteljes jelek" vallanak arra, hogy az orosz államszervezet részese volt Alekszandr Litvinyenko egykori orosz állambiztonsági tiszt másfél évvel ezelőtti londoni meggyilkolásának.
A BBC televízió esténként sugárzott, Newsnight című politikai hírmagazinjának hétfői adásában elhangzott az is, hogy a brit belső elhárítás, az MI5 tavaly valószínűleg meghiúsított egy másik merényletet, amelyet szintén egy Londonban élő orosz emigráns, Borisz Berezovszkij ellen akart végrehajtani egy orosz ügynök.
Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) nyolc éve Londonba dezertált volt alezredesét 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A mérgező anyagot az eddigi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a nyugat-londoni Millennium Hotel bárjában. A dezertőr exügynök 2006. november 1-jén teázott két orosszal az amerikai nagykövetség közvetlen közelében lévő elegáns szállodában; később a személyzet több tagjának szervezetében is kimutatták sugárzó izotóp nyomait.
A Scotland Yard számára eddig sem volt kétséges, hogy a gyilkosság elkövetője orosz: a londoni rendőrség szerint egyértelműen bizonyosságot nyert, hogy Litvinyenko egyik teapartnere és volt ügynöktársa, Andrej Lugovoj a tettes. Az azonban most hangzott el első ízben brit kormányforrásból, hogy a hivatalos London közvetlenül az orosz kormány tevőleges részességét feltételezi.
Nagy-Britannia tavaly hivatalosan vádat emelt a fő gyanúsított ellen, Moszkva azonban folyamatosan elzárkózik Lugovoj kiadatásától. Az ügy miatt jó ideje mélyponton van a két ország viszonya: a kiadatás megtagadását diplomaták kölcsönös kiutasítása követte, és nemrég - még Vlagyimir Putyin elnöksége idején - Moszkva a brit kormány nemzetközi kulturális szervezete, a British Council több oroszországi létesítményének bezárását is elrendelte.
Litvinyenko sokak szerint azzal vonta magára az orosz állambiztonság haragját, hogy nem sokkal dezertálása után kiadott könyvében azt állította: nem csecsenek, hanem az orosz titkosszolgálatok álltak az 1999-ben elkövetett, több száz emberéletet kioltó moszkvai házrobbantások mögött, amelyek után ismét hadműveletek kezdődtek Csecsenföldön.