A beavatkozók között volt, aki a bíróságot akarta kizárni a perből, illetve az ügyészség feloszlatását javasolta. Egy férfi - arra hivatkozva, hogy nem kapta meg az ügy iratait - nem fejtette ki a tárgyaláson, hogy miért akar beavatkozni. Egy másik fiatalember - aki állítása szerint több rendezvényen, zömében a Kossuth téren, felszólalt - a független közírók közös gondolkodásának és a szólásszabadság védelmének érdekében kérte beavatkozási kérelmének elfogadását.

Bírálták a Mazsihiszt

Egy, mint magáról elmondta, zsidó származású, pártoló tagságú gárdista beavatkozási kérelmének alátámasztására többi között arról beszélt: a Magyar Gárdát olyan bűnökkel vádolták meg, amelyeket soha nem követett el. Állítása szerint a gárdisták nem, a fegyveres őrző-védők azonban komoly félelmet kelthetnek az emberekben. Kritizálta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szerepvállalását a perben, illetve a szervezet vezető tagjait is.

A zömében magánszemélyekből álló beavatkozni szándékozók elsősorban az alperesi oldalon kívánnak csatlakozni a perhez, szándékukat többen faxon jelezték a bíróságnak. A felperesi oldalon a többi között egy roma származású férfi jelezte beavatkozói szándékát személyes érintettség miatt; állítása szerint származása miatt bántalmazták.

Az ügyészség képviselője a Magyarországi Kisebbségek Pártja és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületén kívül más beavatkozók csatlakozását nem támogatta, arra hivatkozva, hogy nem politikai perről van szó. Az alperes az alperesi oldalon becsatlakozni kívánókkal kapcsolatban azt mondta: nincs ellene kifogásuk, a felperesi oldalon azonban ezt nem támogatta.

A bíróság döntése értelmében a perhez korábban már a felperesi oldalon csatlakozott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Országos Cigány Önkormányzat. A perbe beavatkozás feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel közvetlenül összefüggő jogos érdekét, melynek előmozdításáért az egyik oldal pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban.

Egyesület, mozgalom?

A hétfői tárgyaláson az ügyészség képviselője annak bizonyítékaként, hogy a mozgalom és az egyesület között átfedés van, bankszámlakivonatokat olvasott fel, amelyek alapján az egyesület számlájára tagdíj címén érkezett pénz olyan magánszemélyektől, akik hivatalosan nem az egyesület tagjai, de a mozgalom résztvevői. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző tárgyalás óta megváltozott a gárda hivatalos honlapja, azon az egyesületre vonatkozó részeket mozgalomra változtatták.

Az alperes már az első tárgyaláson is azzal érvelt, hogy a Magyar Gárda Mozgalom nem azonos az egyesülettel. A bankszámlakivonatokkal kapcsolatban az alperes képviselője a hétfői tárgyaláson megköszönte az ügyészség képviselőjének, hogy kigyűjtötte ezeket az adatokat, mert legalább tudják, hogy kiknek a pénzét kell majd továbbítaniuk a mozgalom felé, mivel azt nekik címezhették, csak az egyesülethez utalták. Hangsúlyozta: a pernek nem tárgya a szervezet gazdálkodása.

Galgagyörk is képbe került

Azzal kapcsolatban, hogy a gárda cigányságellenes lenne, Gaudi Nagy Tamás, a Magyar Gárda jogi képviselője cáfolatként a Kocsordon, a trianoni évfordulón megtartott rendezvényt hozta fel példának, amelyen - állítása szerint - mintegy 80 roma is részt vett. Az ügyészség képviselője a gárda honlapján megjelent két másik beszámolót csatolt be. Az egyik a Galgagyörkön történtekről szól, ahol egy roma és egy nem roma család között alakult ki nézeteltérés. Az ügyészség képviselője szerint csak több rendőri egység segítségével lehetett megakadályozni, hogy a roma kisebbséget ne érje atrocitás.

Gaudi Nagy Tamás azt is felidézte, hogy a közelmúltban két roma is csatlakozni kívánt a szervezethez, amitől nem zárkózott el a gárda, sőt meghívták őket rendezvényeikre. Mint mondta, ez is a mozgalom nyitottságát mutatja. Megemlítette, hogy a roma jelentkezők végül nem léptek be a Magyar Gárdába.

A per délután várhatóan tanúmeghallgatással folytatódik.