A zuglói plázaterv

A beruházó már át is utalt 452 millió forintot a BKV telkének 500 millióba kerülő használati jogáért. A Városháza az eredeti terv szerint 400 milliót visszatérítene  a beruházónak, mert az a telekhez kapcsolódó  P+R parkolóházat építene.

Felvetődik, hogy miért adták el a használati jogot 500 millió forintért a Raiffeisen Ingatlan Zrt.  által létrehozott SCT Milfav Ingatlanfejlesztő Kft.-nek. Az sem egészen világos, a fővárosnak miért volt érdeke térítés nélkül a befektető rendelkezésére bocsátani egy jelentős területet ezer  autó befogadására alkalmas P+R parkolóház megépítésére. Hiszen ott javarészt azoknak a gépkocsiknak lesz a parkolója, amelyeket a pláza-irodák-szálloda épületegyüttes alatt nem lehet elhelyezni, mivel ott húzódnak a kisföldalatti vezetékei. És főleg, miért lett volna hajlandó a Fővárosi Önkormányzat a beruházónak a parkolóház építése fejében 400 millió forintot kífizetni? Ráadásul a fővárosnak lenne feladata - a létrejött megállapodás alapján - a parkolóház fenntartása és karbantartása. 

A környék lakói és helyi civil szervezetek, köztük a Herminamező Polgári Kör, a Zöldövezet Közhasznú Egyesület és a Civilzugló Egyesület  - függetlenül a pénzügyi konstrukciótól - egységesen tiltakoznak a terv ellen. Az építészekkel, jogászokkal, közgazdászokkal megspékelt civil szervezetek szerint a terv nem számol a gépkocsiforgalom várható növekedésével. Úgy vélik, jóval kidolgozottabb úthálózati fejlesztés és több parkoló kellene. A helyiek a kertvárosi jelleg megőrzésére 6800 négyzetméter beépítését tartanának elfogadhatónak a tervekben szereplő 40 ezer négyzetméter helyett, és legfeljebb 18 méteres épületmagasságot engednének a tervezett 30 méter helyett. Tiltakozásuk, javaslataik mindeddig süket fülekre találtak.

Az egyesületek által felvetett kérdésekre a beruházó, illetve a kerületi önkormányzat építési irodája igyekezett válaszolni a 2008. április 1-jén tartott megbeszélésen. Azt próbálták érzékeltetni, hogy az ott lakók örülhetnek, mert egy zajos, lepusztult, ipari területen végre milliárdos közérdekű fejlesztés kezdődik. Vancskó László, a Raiffeisen Ingatlanfejlesztő Zrt. vezetője szerint nem engedhetnek a beruházás méreteiből, mert az csak akkor térül meg, ha minimum hatvan üzlethelyiséget sikerül kialakítaniuk, plusz tízezer négyzetméternyi irodát és hasonló nagyságú szállodát építenek. A civilek számos kérdést tettek fel a beruházóknak, de a válaszokkal nem voltak megelégedve. Kitartottak amellett, hogy  a környező utak, a Mexikói út, a Colombus utca, az Erzsébet királyné útja már így is túlzsúfoltak és nem alkalmasak egy ekkora méretű komplexum kiszolgálására.

A találkozón döntés született: a civilek szakértőket kérnek fel hatástanulmányok elkészítésére, és ezt a kerületi önkormányzat vezetése el is fogadta. Kis idő múlva aztán  visszavonták jóváhagyásukat, arra hivatkozva, hogy sokba kerül a tanulmányok elkészítése. Hasonlóképpen, a beruházó is visszavonta írásos jegyzőkönyvben tett vállalását a hatástanulmányok finanszírozásáról. Az egyesületek által megnevezett szakértői csoportokat sem kereste meg senki az önkormányzat részéről, bár ezt a kerület, illetve Weinek Leonárd polgármester határozottan megígérte, és a felek együttesen el is készítették a hatástanulmányok alapjául szolgáló kérdéscsoportokat. Így nem derülhetett ki, hogy a lakosok által kifogásolt tervezési adatok, forgalmi, környezeti előrejelzések mennyiben felelnek meg a szakmai előírásoknak és a helyi körülményeknek.

Még ha elkészültek volna is a hatástanulmányok, a XIV. kerület már jó előre „szabályozási kerettervet”, azaz a beruházás fontosabb jellemzőit tartalmazó rendezési tervet készített a projektre. A kritikus szakvélemény által javasolt módosításokat így csak szűkre szabott határok közt lehetett volna elvégezni. A civilek szerint  nem vették komolyan javaslataikat,  mivel eredetileg még az idén tavasszal meg akartak állapodni a beruházóval, miközben a közlekedési hatástanulmány és a lakókat tesztelő közvélemény-kutatás csak őszre készült volna el. Ezt a sorrendet lakossági tiltakozásra megfordították.

A közvélemény-kutatás kérdéseivel sincsenek megelégedve a civilek. Az első kérdésben a földalatti-végállomás jelenlegi állapotáról kérdezik az ott lakókat, mintha a terület karbantartása, tisztántartása nem a kerület feladata lenne. A kérdések azt sugallják, mintha egyedül a beruházás lenne a megoldás az áldatlan állapotokra, az önkormányzat nagyobb áldozatvállalásának lehetőségéről szó sem esik.

Zugló önkormányzatának munkatársai arra a kérdésünkre, hogy miért nem kötelezték a már jelenleg is érzékelhető és az üzletközpont megnyitása után nyilvánvalóan csak súlyosbodó  közlekedési problémák orvoslására a beruházót, kitérő választ adtak. Úgy érveltek, hogy a főváros már engedélyezte a jelenlegi megoldást, ők nem tudnak mit tenni.

Próbára téve olvasóink türelmét, idézünk a levélből: „Mind a KSZT (Kerület Szabályozási Terv), mind az FSZKT (Fővárosi Szabályozási Keretterv) szabályozási anyaga alátámasztó munkarészeken alapul, amelyek szakági tervező által készített közlekedési munkarészt, és tervet is tartalmaznak. Ezeket a jóváhagyási eljárás során a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Főpolgármesteri Hivatal illetékes ügyosztályai is véleményezik, és amelyek ismeretében fogadta el a Fővárosi Közgyűlés az FSZKT módosítását. A KSZT készítés még nem zárult le, éppen a megalapozott előkészítés érdekében döntött a zuglói lakosok körében végzendő közvélemény kutatás megrendeléséről a képviselőtestület” – írják válaszában a Zuglói Polgármesteri Hivatal munkatársai,  Weinek Leonárd polgármesterhez címzett levelünkre.