Csányi zsarolói szabadlábon
Szabadlábon védekezhet a Csányi Sándor OTP-vezér megzsarolásával gyanúsított három férfi, miután az ügyészség úgy látta, hogy szabadon engedésük már nem veszélyezteti a további nyomozást – értesült a hvg.hu.
Több mint három hónapot töltött a rácsok mögött a Csányi-ügy három gyanúsítottja. A hvg.hu korábban megírta, az OTP elnök-vezérigazgatóját, Csányi Sándort a budapesti Szabadság téren található Bankcenter építésével kapcsolatban próbálták megzsarolni tavaly november 29-én, november 30-án és december 3-án. Ötvenmillió eurót, vagyis 12,5 milliárd forintot kértek annak fejében, hogy az ingatlan-beruházás törvénytelen műveletei – amelyek szerintük több tízmilliárdos kárt okoztak az államnak – ne kerüljenek nyilvánosságra.
Az e-maileket azonban az OTP bankbiztonsági szolgálatának munkatársai nem vették komolyan, s a harmadik levél után megtették a feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A rendőrök pedig elfogták a zsarolással gyanúsított embereket: Gubuznai Zoltánt, az APEH egykori elnökének, Simicska Lajosnak informatikai főtanácsadóját és két társát.
A zsarolási ügy első érdekes pontja és egyben kérdése, hogy miért vártak a gyanúsítottak a fenyegetőzéssel az építkezés után egy évtizedet. A másik, hogy milyen törvényellenes körülményeket tudtak felhozni, mi az, amit Csányira tekintettel nem vizsgáltak ki, hiszen a hatóságok a vizsgálataik során semmilyen szabálytalanságot nem találtak. Legalább is eddig senki sem mondott mást.
Az összeg egyébként hazánkban az eddigi legmagasabb zsarolási díj volt; nem valószínű, hogy a pénzintézet ezt kifizette volna. Nem stimmel a zsarolás módja sem, amely túl amatőr volt ahhoz – főleg mivel informatikusokról és biztonsági szakemberről van szó –, hogy azt komolyan lehessen venni. Egy profi nem visszakövethető IP-címről küldözgetné zsaroló leveleit, és főleg nem aláírással ellátva.
Gubuznai egyébként az Allied Investment brókercég utolsó vezérigazgatója volt, és a sikkasztás és egyéb bűncselekmények miatt folyó bűnper elsőrendű vádlottja. Feltételezések szerint elképzelhető, hogy vannak olyanok a cég károsultjai között, akik eltűnt tíz-száz millió forintjuk miatt szerettek volna valamilyen módon bosszút állni rajta. A nyomozó hatóság részéről a hvg.hu számára annyit nyilatkoztak, hogy az ügy részletei ismertek, és bár valóban furcsa a zsarolási história, arról, hogy kik, milyen szálat mozgattak a háttérben, a gyanúsítottak nem beszéltek.