2008. április. 30. 17:19 Utolsó frissítés: 2008. április. 30. 17:34 Itthon

Az államfő Baka Andrást jelölte főbírónak

Baka Andrást, a strasbourgi emberi jogi bíróság volt magyar bíráját jelölte Sólyom László köztársasági elnök szerdán a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Lomnici Zoltán mandátuma június 24-én jár le, az LB elnökét kétharmados többséggel választja meg az Országgyűlés. Az 55 éves Baka az első szabad választások után tagja volt az MDF parlamenti frakciójának, a pártba viszont nem lépett be.

Az 55 éves jogász 17 éven át (1991–2007) volt az Európai Emberi Jogi Bíróság magyar tagja Strasbourgban. A kontinens alkotmánybíróságaként is emlegetett, jelenleg 46 tagú testületben senki nem szolgált egyfolytában olyan hosszú ideig az utóbbi évtizedekben, mint az ott már veteránnak számító Baka. 

Ahogy azt a HVG korábbi cikkében megírta, a köztársasági elnök korábbi megnyilvánulásai alapján voltaképpen nem igazán meglepő, hogy Sólyom László egy outsidert óhajt a 2800 fős bírói kar élére állítani. Sólyom már 2005. november 29-én, a Markó utcában tett első hivatalos látogatása alkalmával nyíltan kritizálta a taláros testületet annak túlzott belterjessége miatt. A kasztosodás, a bezárkózás kifejezést az államfő nem használta, de mintha éppen erre célzott volna, amikor úgy nyilatkozott: „Káros lehet, ha a legtapasztaltabb jogászok előtt zárva marad a testület.”

Baka András 1952. december 11-én született Budapesten. 1978-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust. 1978-1990 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatója, majd 1990-1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt.

Az emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések kutatója, ebben a témakörben számos publikációja jelent meg. Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemének vendégprofesszora volt. Többször meghívták előadóként Franciaországba, az NSZK-ba. 1988 óta az állam- és jogtudományok kandidátusa.

1988-1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ), 1989-1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) volt elnöke. 1988-ban az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjával tüntették ki kiemelkedő tudományos eredményéért.

A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990-1991 között az MDF országgyűlési képviselője, bár a pártba nem lépett be. Ez idő alatt a parlamentben titkára volt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak, valamint az MDF-frakció emberi jogi munkacsoportját vezette.

1991-2007 között a strasbourgi székhelyű, Európa Tanács által felállított Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt. 1996 óta tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának. 2008. április 15. óta a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.