Mint írják, 2008 tavaszán Szlovákiában volt a legalacsonyabb a politikai kockázat. Szlovákiát Szlovénia követi, a harmadik legalacsonyabb kockázatú ország pedig megosztva Csehország, Montenegró és Oroszország. Magyarország holtversenyben tizenkettedik Romániával, és Magyarországot az EU-tagállamok közül még a három balti állam és Bulgária is megelőzi. A lista utolsó két helyét két balkáni ország, a megosztott Szerbia és a bizonytalan Bosznia-Hercegovina foglalja el.
 
A tizenkettedik helyezett Magyarországon az elemzés szerint "az egypárti, kisebbségi kormány stabilitása a korábbiaknál is gyengébb lábakon áll, előre kalkulálhatóak nehézségei". Ma nem tudni pontosan, hogy programja hogyan módosul, mennyire tér majd el a korábbi koalíciós agendától, illetve hogyan viszonyul majd a gazdasági racionalitáshoz. A kisebbségi kormány számára a legnagyobb probléma azonban nem a program, hanem a döntés: a működőképesség és kormányozhatóság terén látjuk a legnagyobb kockázatokat Magyarországon.
 
A közlemény szerint a Közép-Európát, a Balkánt, a balti államokat, a Kárpátokon túli államokat valamint a Kaukázust vonták be a kockázatelemzésbe.
 

Szlovákiával kapcsolatban az elemzők megjegyzik: a térség legkevésbé kockázatos országa "még úgy is jól teljesít, hogy mostanában a kormány inkább visszavett a reformokból, mintsem folytatta azokat".

A felmérést kvalitatív módszerrel készítették, az elemzők nyolc területen - az előrelátható politikai események, a spontán változás lehetősége, a jogbiztonság, a kül- és biztonságpolitikai kockázatok, a közpolitikai alternatívák, a gazdasági racionalitás érvényesülése, a működőképesség és kormányozhatóság valamint a legitimitás -, 15 kategóriát vizsgálva értékelték a politikai kockázatot.