A Magyar Nemzet csütörtöki száma arról írt, hogy Kapolyi László, az MSZP országgyűlési képviselője, a szociáldemokrata párt elnöke 2002 végén szerződést kötött azzal a magánnyomozó céggel, amelyik vállalta, hogy Orbán Viktor leköszönt kormányfő, Simicska Lajos egykori APEH-elnök és Kalmár István, a Magyar Posta volt vezérigazgatója ellen terhelő adatokat gyűjt.

A cikk szerint a felek - a Finder Bt. és Kapolyi cége, a System Consulting - 2002. november 18-án kötötték meg a megbízási szerződést, amit néhány hónappal később úgy módosítottak, hogy a szerződő fél Kapolyi László magánszemély volt.

Kapolyi László közleménye szerint 2002. december 18-án a tulajdonában álló System cégcsoport nevében - "a cégek védelmét, biztonságát szolgáló intézkedések megtétele érdekében" - írt alá megbízási szerződést a Finder Bt.-vel.

A politikus közölte, a szerződés keretszerződés jellegű volt, konkrét tevékenység elvégzését nem irányozta elő. A szerződés mellékletei közül - mint olvasható - a magánnyomozó részére adott meghatalmazáson túl sem a költségvetés, sem a későbbiekben adandó eseti feladat-részletezések nem készültek el, ezek nélkül a szerződés nem értelmezhető. "Szeretném leszögezni, hogy az ügylet létrehozása során politikusokat érintő vagy bármilyen politikai tartalommal bíró feladat elvégzése fel sem merült" - állítja a közleményben Kapolyi László.

Tájékoztatása szerint a Finder Bt. 2003 végén 55 millió forint plusz áfa összegű számlát állított ki számára, amelyet később a betéti társaság könyvelő cége "sztornírozás miatt" visszakért. "Ugyanezt a szerződést a nevemre is kiállították. A megbízási szerződéssel kapcsolatosan - mivel teljesítésre nem került sor - sem én, sem cégeim nem teljesítettek kifizetést" - közölte a szocialista politikus.

Az üggyel szerdán foglalkozott először a Magyar Nemzet. A lap azt állította, hogy "politikai ösztönzésre" egy magánnyomozó cég 2002 december 13-án javaslatot tett, hogy körülbelül fél évig tartó "szakértői felderítő-elemző" munkával "értékelhető eredményeket" tesz le a megrendelő asztalára az Orbán-kormány időszakának három meghatározó szereplője bűncselekménygyanús ügyleteiről.

A cég a napilap szerint három emberrel foglalkozott: Simicska Lajos volt APEH-elnökkel és környezetével, Kalmár Istvánnal, a Magyar Posta volt elnök-vezérigazgatójával és Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, illetve környezetével.

A cikkben olvasható, hogy a társaság munkatársai vállalták, "felderítési dokumentumokkal" igazolják "a közpénzek eltulajdonításával összefüggő bűncselekményeket", felkutatják a "szerzett jogosulatlan előnyök legkirívóbbikait". Meghatározták az elkészítendő anyag formáját is: "a büntetőperbeli bizonyítás szabályai szerint, szisztematikusan elő lesznek készítve a jogalkalmazásra".

Sajtóértesülések szerint az említett detektívcég az APEH egykori elnöke, Simicska Lajos informatikai tanácsadójához, G. Z.-hez köthető, aki legutóbb februárban került a figyelem középpontjába, amikor kiderült: egyike azoknak a gyanúsítottaknak, akik a Nemzeti Nyomozó Iroda szerint 12,5 milliárd forintot követeltek Csányi Sándortól, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójától, Magyarország egyik leggazdagabb emberétől.

Az MTI korábbi értesülése szerint G. Z. 1999 áprilisa és 2000 októbere között dolgozott az APEH-nél. A tanácsadó feltehetően az adóhatóságnál letöltött adatokat használta fel a Csányi Sándorral szembeni zsaroláshoz.

A kormányszóvivők szerdán többször is hangsúlyozták, hogy a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány sem adott senkinek megbízást törvénytelen megfigyelésekre. Az ügy kivizsgálására a miniszterelnök a kancelláriaminisztert, a kancelláriaminiszter az Miniszterelnöki Hivatal ellenőrzési főosztályának vezetőjét kérte fel.

Daróczi Dávid csütörtökön, a Magyar Nemzet újabb cikkével összefüggésben azt mondta, hogy "a lap meghátrált egyetlen nap alatt, és elismerte, hogy a kormány soha, semmilyen megbízást nem adott pártpolitikusok törvénytelen megfigyelésére". Úgy fogalmazott, jogos kérdés, van-e még értelme annak a vizsgálatnak, amit Kiss Péter indított el az ügyben.