Kórházlista: büfé, fodrász, stresszkezelés, műhibaper
Hétfőn nyilvánosságra hozták Indikátorrendszer 2008 névvel azt a kórházlistát, amelyből az intézmények ellen indított műhibaperek és eljárások számáról, az ápolási időről, a várólisták adatairól, dolgozóik létszámáról, az ágyszámokról, a betegjogi helyzetről, dolgozói elégedettségmérésről, országos ápolási időtől való eltérésről tájékozódhatunk.
© Stiller Ákos |
Az összeállításból kiderül, hogy míg Kecskeméten egy évben 6 orvos vezet le 1100 szülést, addig Debrecenben 29 orvosra jut 1300. Az adatokból az is kiszámítható, hogy egy kórteremre átlagosan 3,6 ágy jut, 7-8 kórházi ágyra jut egy fürdőszoba, a kórházi extraszolgáltatásként igénybe vehető egyágyas szoba átlagára 7300 forint/éjszaka. Bár a reform arcaként is azonosított egészségügyi miniszter, Horváth Ágnes április 30-án távozik posztjáról, a betegirányítás fontosságát előtérbe helyező viharvert egészségügyi reformot pedig - úgy fest - kifilézik, a tájékozódás lehetősége és a gyógyító intézmények átláthatósága szempontjából első lépésként mindenképpen hasznos lehet egy ilyen összeállítás, bár kérdések és kétségek így is vannak vele kapcsolatban.
„A rendszert 4 millió forintból hoztuk létre, s évről-évre szeretnénk fejleszteni, elemzéseket készíteni, szükség esetén módosítani, bővíteni a szempontrendszert, a mutatókat” – mondta a hvg.hu-nak az EBF elnöke. Igen sok adat 2006-ra vonatkozik, így – a megbicsakló egészségügyi reform részeként – a kórház- és osztálybezárások, átszervezések egyelőre kevéssé jelennek meg, de az EBF elnöke úgy nyilatkozott: ígéretet kaptak az adatok frissítésére.
„A betegek, az intézmények és a szakértők – nevezte meg a lista célközönségét a hvg.hu kérdésére Kovácsy Zsombor. A listán ugyanakkor sok, a betegek számára nehezen értelmezhető adat van, magyarázza Belicza Éva, az Egészségügyi Menedzserközpont munkatársa, példaként a kézmosásra vonatkozó számokat említve, vagy a szakma számára nehezen értelmezhető case mix indexet. A kérdéssor nagy része irányadó lehet a kórházak számára, vélekedik Belicza Éva, mivel olyan, eddig kevéssé komolyan vett problémákra, protokollokra irányítja a figyelmet, amelyek hozzájárulhatnak az intézmény hatékonyabb, fogyasztóbarátabb működéséhez – például a higiéniás körülményeket illetően.
A lista összeállítása és publikálása az első lépés lehet a kórházak felelősebb, átláthatóbb működése felé, de az adatgyűjtés módszerében és irányában talán indokolt lenne néhány változtatás. „Az összeállításból azt nem tudja meg a beteg, hogy milyen vizsgálatok vagy szakrendelések érhetőek el az adott intézményben” - mondja Belicza Éva. Azt sem lehet tudni pontosan, hogy a beteg tulajdonképpen mire kíváncsi. A szakember szerint elsősorban az érdekli, hogy milyen az orvos-beteg kommunikáció (a kérdéssor csak arra tér ki, hogy van-e kommunikációs képzés az orvosoknak), mennyi ideig van fájdalomérzete a kezelés után, kap-e megfelelő tájékoztatást, hogy miként tud a betegségével együtt élni. Ehhez – egy Németországban alkalmazott – standardizált elégedettségi kérdőív kellene, amelyet kiértékelve képet lehetne kapni arról, miként működnek az intézmények. Az EBF elnöke is egyetért azzal, hogy a betegek véleménye és élménye fontos, de hangsúlyozza: a páciens elfogult lehet, és - egy utókezelésre szoruló beteg esetében például - függő viszonyban is érezheti magát.
Az egészségügyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala és értékelése kapcsán a szakma rendszerint azzal érvel, hogy a számok önmagukban nem értelmezhetők. „Szerencsére halálozási adatok nem szerepelnek ebben a listában, mert az alapján nem lehet megítélni a kórházi munka minőségét” - hangsúlyozza Belicza Éva. Azt is hozzáteszi: az, hogy mekkora az ágyszámra vetített orvosszám, szintén megtévesztő lehet, hiszen ebből még nem derül ki, hogy az orvosoknak kell-e ügyeleti feladatokat ellátniuk, részt vesznek-e a szakrendeléseken, oktató munkát is végeznek-e. Az EBF elnöke is elismeri, a lista tartalma bővíthető, de hozzáteszi: egy ilyen rendszer kidolgozása több éves folyamat, összeállítása hatalmas kihívás, s még csak az első lépésnél járunk.
Az EBF elnöke azt reméli, a szakemberek belevágnak komolyabb elemzésekbe is. Belicza Éva szerint azonban ehhez részletesebb, adott szakterületekre vonatkozó adatokra volna szükség. A lista viszont nyilvános és vélhetően elindul róla civil és szakmai párbeszéd. Az EBF pedig már áprilisra ígéri az első elemzést, amely a kórházak átláthatóságára vonatkozik majd. „Szeretnénk egy transzparencia-indexet kidolgozni, amely alapján kiderül, egy intézmény mennyire engedi láttatni magát. Első lépésként például annak alapján, hogy visszaküldte-e a kitöltött kérdőívünket vagy, hogy nyilvánosak-e a várólistái”- magyarázza Kovácsy Zsombor.