Március 15. – ahogy a radikális nacionalisták ünneplik
Március 15. alkalmából a radikálisan nacionalista pártok és mozgalmak több helyszínen tartottak nagygyűlést a fővárosban. A szónoklatok között volt kifejezetten szórakoztató, volt végtelenül bornírt és volt agresszív is. Az antiszemitizmus – bármennyire tiltakoznak a radikális nacionalisták e vád ellen – meghatározó eleme volt a rendezvényeknek. De haladjunk sorjában.
© Szegő Péter |
Reggel kilenckor kezdődött a zsúfolásig megtelt Hazatérés templomában az idősebb Hegedűs Lóránt református püspök által tartott istentisztelet. Le kell szögezni: mélyen átélt szónoklatában Hegedűs nem zsidózott; ezt utóbb nem sokan mondhatták el magukról.
Ostorozta az istentelenséget, a globalizációt, a kereskedelmi televíziókat és a kormányt és – valamennyivel kevésbé – a parlamenti ellenzéket is. Mindez Magyarországon gyakran együttjár a zsidózással, Hegedűs esetében azonban nem. A négygyerekes, tizenkettedik unokáját váró püspök rámutatott a család fontosságára: Karácsony Sándort idézte, aki szerint, „ha az egyén öngyilkos akar lenni, kötelet vesz, ha a közösség öngyilkos akar lenni, egykézik”. Emellett fölhívta a figyelmet a magyar népnek az üdvtörténetben meglévő „kiemelt szerepére”. „Ha a fiatal nemzedékek három-négy gyermekes családok alapítására és fölnevelésére határozzák el magukat, két nemzedék múlva a Kárpát-medencéből nemhogy elfogyunk, hanem továbbra is annak legnagyobb nemzete leszünk, az Istentől kapott csodálatos, eleve elrendelt hivatás szerint. […] Az élet legyen több az életszínvonalnál, a test az öltözetnél. Az életszínvonalért ne mondjuk, hogy csak egy vagy két gyermeket lehet fölnevelni. A tatárjárás után 1,1 millió magyar volt. Senkinek sem volt mosogatógépe, nyugati autója, sőt keletije sem, senkinek sem volt színes televíziója és mára mégis tizenöt millióan lettünk” – mutatott rá éles taglejtések és tüzes tekintet kíséretében a gyerekvállalás fontosságára.
 © Stiller Ákos |
A hvg.hu tudósítója megkérdezte az egyik, folyamatosan sípoló, magát megnevezni nem kívánó tüntetőt, hogy miért sípol. Azért – így a válasz –, hogy Gyurcsány Ferenc takarodjék. Arra, hogy a sípolás mennyiben növeli a kormányfő lemondásának esélyeit, a hvg.hu kitérő választ kapott: „Jogom van sípolni.”
Amikor az Október 6. utcában egy bérház emeleti lakásából a sokaságot leöntötték vízzel, tömeg egy része – a nap folyamán először, de nem utoljára – a „Mocskos zsidók!” rigmust kezdte skandálni. A jelszavak emellett a szokásosak voltak: „Hazaáruló!”, „Elkúrtad!”, „Fegyverbe!”, „Kétezer-hat, ötvenhat!”, „Gyurcsány, takarodj!” stb. Ez utóbbi leágazása a „Gyurcsány, takarodj, vidd az összes haverod!”.
Az idősebb Hegedűs által abszolvált, aránylag jó felütést erős visszaesés követte. A nap többi szónoka egyáltalán nem volt szórakoztató, sőt. A Fővám tér első szónoka, ifjabb Hegedűs Lóránt visszautasította, hogy hallgatósága szélsőséges, randalírozó csőcselék lenne, mint ahogy azt a „népnyúzó, életellenes, magyarellenes hatalom által fizetett tömegtájékoztatás eszközök” szeretnék láttatni. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt „szociopata állatnak” becéző református lelkipásztor szerint tőlük senkinek sem kell félni, kivéve a hazaárulóknak, az egyetemes emberi értékeket lábbal taposóknak, a magyargyalázóknak. A szónok odapörkölt azoknak a „bizonyos egyházi köröknek” is, amelyek negatívan viszonyulnak a Magyar Gárda megalakulásához. „A vad törzsi sovinizmus olajozott gépezete megfelelő nemzetközi háttértámogatással – és ez, kérem szépen, nem paranoia és üldözési mánia, hanem valóságos tapasztalata a magyarnak – olajozza már és gyutacsolja az etnikai bombát.” (Értsd: a zsidóság a cigányságot bérli föl a magyarság kipusztítására – Sz. P.) Hegedűs megismételte azt a korábbi, Petőfi Sándortól kölcsönzött és Simon Peresz izraeli köztársasági elnöknek címzett, 2007. október 23-án általa már elmondott idézetet, miszerint „Foglalod a kurvanyádat / De nem ám a mi hazánkat!” Ifjabb Hegedűs Lóránt kijelentette: „a valódi köztársasági értékrend hiteles képviselői vagyunk”, majd fölolvasta a nádori testületnek a magyar nemzethez címzett kiáltványát, amelynek első pontja a szentkorona-tan rehabilitálását követelte. A többi pont ismertetésétől inkább eltekintünk, követelésként volt benne magyar közigazgatás, a magyarellenes pártok betiltása, törvény előtti egyenlőség, külső és belső revízió, Magyar Gárda, az etnikai alapú bűnözéssel szembeni határozott föllépés, satöbbi. Mindenesetre nem kerülhette el figyelmünket, hogy a kiáltvány egyszerre követelte a tömegtájékoztatás szabadságát, valamint a magyar- és társadalomellenes sajtó betiltását.
A hvg.hu tudósítója azt kérdezte ifjabb Hegedűstől, hogy, amennyiben nem Simon Peresz, hanem az uruguayi vagy az ugandai államfő tette volna az inkriminált kijelentést Magyarország fölvásárlásáról, az is ennyire kicsapta volna-e a biztosítékot. A volt országgyűlési képviselő úgy felelt: „Egy ilyen kijelentés főleg akkor veri ki a biztosítékot, ha van valóságalapja. A magyar államnak kötelessége lenne egy ilyen kijelentést követően vizsgálatot indítani. Ha nincs a kijelentésnek valóságalapja, akkor az a vizsgálat során kiderül. Ha van, az is kiderül. Ha az uruguayi vagy az ugandai államfő mondta volna ugyanezt, akkor is szükséges lenne a vizsgálat. Az a vizsgálat azonban, ami az ugandai befektetők magyarországi szerepvállalását illeti, valószínűleg hamar lezárulna. Az izraeli befektetők szerepvállalásával kapcsolatban valamivel tovább tartana a vizsgálat.”
A konferanszié, Gálfalvy Gallik Béla bejelentette, hogy beszédet tart „Mátyás királyunk és Hunyadi János egyenes ági leszármazottja, vitéz Hunyadi László, a nádori testület megválasztott nádora”. Ez azért érdekes, mert Hunyadi Lászlónak nem volt gyereke, Hunyadi Mátyásnak pedig mindkét unokája, Corvin Kristóf és Erzsébet még gyerekkorában elhunyt, s Erzsébet hercegnő 1508-as halálával kihalt a Hunyadi-család. Hunyadi szereplése elmaradt, mert – mint kiderült – szónoki képességeit egy másik rendezvényen csillogtatta. Gálfalvy Gallik egyébként vitéz Gálfalvy Gallik Béla néven szerepelt. Ahhoz képest , hogy a vitézi címeket 1945-ben eltörölték, ez szép teljesítménynek mondható, hiszen a vitézség – a grófi és a bárói méltósággal szemben – nem volt örökölhető, és még egy exvitéznek is legalább nyolcvannak kellene lenni, Gálfalvi azonban semmi esetre sem kátszott többnek hatvannál.
A beszédek közt volt eskütétel, függetlenségi nyilatkozat, szívcsakra, meg hogy nem eladó a magyar föld, alkotmányozó nemzetgyűlés, nemzeti ellenállás, mediális úton való szólás. Az egyik szónok bejelentette a magyar királyi (!) leventemozgalom megalakulását. Ugyanő szerint a magyarok létre kell, hogy hozzanak „egy olyan szláv nyelvet, amit a környező országokban, akár Horvátországban, akár Romániában (sic!), akár Szlovákiában értsük, hogy mit beszélnek”.
A rendezvény végén Gálfalvy Gallik megköszönte a leendő „magyar királyi rendőrségnek” a színhely biztosítását. Az elején még egy-kétezer fős tömeg a műsor befejezésére pártucatnyira apadt. Sokan vélhetően a Jobbik Erzsébet téri nagygyűlésére mentek át.
© Stiller Ákos |
A Jobbik mintegy tízezres nagygyűlésén a tudósító odaérkezésekor épp egy gárdistanő követelte a parlament kétkamarássá alakítását, a pártlisták eltörlését és a Magyar Gárda elleni „koncepciós per” azonnali beszüntetését, a külhoni magyarok magyar állampolgárságának megadását.
Dósa István, a Magyar Gárda főkapitánya a „magát liberálisnak és baloldalinak hazudó” hatalomról beszélt. (A tudósító ebből arra következtet, hogy a Gárda főkapitánya szerint a mai hatalom nem baloldali és nem liberális. Akkor viszont föltolul a kérdés, hogy mi a probléma vele, illetve ha a nem baloldali és nem liberális hatalommal van baj, akkor mi a baj a baloldalisággal és a liberalizmussal.) Dósa úgy vélte: a mai Magyarország forradalmát először a lelkekért, a lelkekben kell megvívni. Szerinte most diktatúra van, melyben a kormányzat fő eszköze a média. „Rákosi és Kádár örökösei újra idegen érdekek szolgálatában árulják a hazát el és ki” – szögezte le. A főkapitány azon eszmefuttatását, hogy „új uraik szándékai szerint új értékrendet akarnak kialakítani, ahol egy maroknyi kiválasztottban keltett állítólagos rossz érzésekre hivatkozva az Árpád-sávos lobogó üldözendő jelkép, a turulmadár pedig kipusztításra ítélt fajta lesz velünk, a nemzetben gondolkodókkal együtt”, akár furfangos zsidózásnak is vehetjük. Dósa egy izraeli biztonsági szakértőt idézett, aki szerint „a Magyar Gárda, a palesztinokhoz hasonlóan – itt izraeli megítélésről van szó – terrorista szervezet”. Ezzel szemben a szónok szerint a Magyar Gárda a márciusi ifjak és az 1956-os szabadságharcosok méltó örököse.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke az 1848-as forradalom néhány kiemelkedő alakjának nevét olvasta föl, majd több mostani politikusét - utóbbiakra a tömeg hangosan fújolt. Vonának a Gyurcsány kormány tagjairól a denevérek jutnak eszükbe, mert „rájuk nézni is gyomorforgató”, mert „fákon lógnak” és mert „vérszívók”. Az elnök szerint az SZDSZ ma Magyarország legszélsőségesebb pártja. Hangsúlyozta azon reményét, hogy a következő választásokon a Jobbik bekerül az Országgyűlésbe. Bejelentette: a Jobbik még idén tavasszal létrehoz egy környezetvédelmi, zöld kommandót, amelytől „azoknak a multinacionális cégeknek, amelyeknek félnivalójuk van, a hideg verejték fog csurogni a hátukon”.
A Jobbik nagygyűlése után a tömeg átvonult a Blaha Lujza térre, a Magyar Önvédelmi Mozgalom rendezvényére. A vonuló tömegben valaki viccesen elkiáltotta magát: „Éljen Kóka!”, mire azonnal jött a válasz: „Izraelben.” A tömeg egy része elhaladt a Herzl Tivadar téren, ahol valaki kiköpött a zsinagóga előtt. Miután a hvg.hu tudósítója megkérdezte, hogy ez a zsidóságnak szól-e, az illető lemocskoszsidózta a tudósítót, és megfenyegette, hogy megüti, mihelyt kevesebb lesz a környéken a rendőr, de ezt az ígéretét nem tartotta be. Hozzátette: a zsidóknak egy dolguk van, menni Auschwitzba, Birkenauba vagy a gettóba.
A Magyar Önvédelmi Mozgalom rendezvényén két radikálisan nacionalista zenekar, az Oi-kor és a Romantikus Erőszak lépett föl. A szónokok körülbelül az eddigieket hozták, a közönség azonban – ha lehet – még radikálisabbnak tűnt, rengeteg volt a bőrfejű. Az egyik szónoktól Sólyom László is megkapta a magáét, aki „Izraelben elismerte a zsidó nép jogát az önvédelemre. A magyar népét mikor ismeri el?” (Sólyom nem a zsidó nép, hanem Izrael jogát ismerte el az önvédelemre és hozzátette, hogy az önvédelemnek tiszteletben kell tartania az ember jogokat.) Az itt is fellépő ifjabb Hegedűs Lóránt lényegében a Fővám téren elmondottakat ismételte meg.
A tüntetők egy Gyurcsány Ferencet jelképező bábut akasztottak föl az egyik KRESZ-táblára, majd a tüntetés végén – biztos, ami biztos – föl is gyújtották. A sok szónok által diktatúrának nevezett rendszer rendőrsége mindezt tolerálta. Amikor az egyik készenléti rohamrendőrnővel egy forradalmár üvöltve közölte, hogy „Megb…lak!”, a rendőrség ezt szótlanul tűrte. Ahogy az diktatúrákban szokás.
Minden másról, ami ezt követően történt, beszéljenek a videók.
Szegő Péter
