Nyilvánosságra hozták a zsidónegyedről szóló ICOMOS-jelentést
A régi pesti zsidónegyedben történt bontásokat sajnálatosnak tartja, az ezek nyomán történt építkezésekről pedig úgy véli: azok színvonala csökkentette az örökség értékét, ezért gyors cselekvésre ösztönzi az illetékes szervezeteket Michel Polge, aki az ICOMOS (Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) felkérésére járt Magyarországon; a francia építész jelentését szerdán hozták nyilvánosságra Budapesten.
Michel Polge a főváros meghívására 2007. novemberében járt Budapesten, hogy értékelje a régi pesti zsidónegyed örökségi értékeinek megőrzését, állapotának alakulását, a bontási-építési munkákkal kapcsolatos panaszok megalapozottságát. A budapesti világörökségi terület védőzónájába tartozó negyeddel kapcsolatban az építész jelentésében leszögezte: az épületekben eszközölt nagy beruházások nyomán történt változások elfogadhatatlanok Világörökségi Listára felvett helyszín esetében.
Az írás szerint a bontásokhoz-építkezésekhez kapcsolódó problémák szabályozási, kulturális, szociális és örökségvédelmi természetűek, de mindenekelőtt gazdasági jellegűek. A szakértő szerint a befektetőket a pénzügyi és adózási rendelkezés hiánya ösztönzi arra, hogy kizárólag a gazdasági haszon érdekében, a szabályok által megengedett beépítési jog maximális kihasználásával éljenek.
A szakértő példaként említi, hogy Franciaországban olyan szigorú városrendezési és kedvező adózási szabályok vannak érvényben, melyek a befektetőt az épületek rehabilitációjára ösztönzik. "A befejezett bontásokat már csak sajnálni lehet" - tartalmazza a jelentés, amely különösen nehezményezi a budapesti gettófal utolsó maradványának elbontását, és javaslatként fogalmazza meg, hogy a még meg nem kezdett, de engedélyezett bontásokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) "a lehető legrövidebb időn belül" vizsgálja felül.
A bontási engedéllyel még nem rendelkező projektek kapcsán pedig moratórium elrendelését tartja szükségesnek az új városrendezési terv megszületéséig. Ez utóbbi február elseje óta a VII. kerületi közgyűlés döntésének nyomán életbe is lépett és a KÖH által készítendő rehabilitációs terv megszületéséig, de legkésőbb május 31-ig érvényben is marad.
Mezős Tamás, a KÖH elnöke a javaslat kapcsán elmondta: alátámasztja azokat a törekvéseket, amelyeket a KÖH a kerülettel és a fővárossal kezdeményezett. "Jelenleg is dolgozunk azon, hogy azok a hibák és károk, amelyek kétségtelenül keletkeztek ezen a területen, valamilyen szinten orvosolhatóak legyenek" - hangoztatta az elnök a készülő rendezési tervre utalva. Mezős Tamás a historikus Budapest megmentése érdekében a szakértő javaslatainak segítségével korrekt, szakmailag magas színvonalú, kultúrtörténetileg és építészetileg méltó lépéseket ígért.
Ikvay-Szabó Imre főpolgármester-helyettes maximális egyetértését és támogatását hangoztatta a szakértői javaslat minden pontjával kapcsolatban, illetve az ott élők és a civil szervezetek bevonását ígérte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar városrendezési eszköztár jelen állapotában nem alkalmas a célok elérésére, de ezen a téren is lépéseket sürgetett, és kijelentette, hogy a "nehéz költségvetési helyzet ellenére mindent meg fog tenni" az anyagi segítség érdekében.
Hunvald György, VII. kerületi polgármester úgy vélte, hogy Michel Polge jelentése újat nem tartalmaz, javaslatai megegyeznek a városmegújulást és örökségmegőrzést célul kitűző, jelenleg készülő rendezési terv alapgondolatával. Kiemelte ugyanakkor, hogy a legsürgősebb lépést, a befektetőket rehabilitációra ösztönző gazdasági szabályokat a parlamentnek kell megalkotnia.
Azokra az újságírói kérdésekre, amelyek azt firtatták: hogyan hat a javaslat a negyedben jelenleg zajló építési-bontási folyamatokra, több kitérő válasz után Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettese azt mondta: bár a moratóriumot visszamenőleg, a már kiadott engedélyeknél nem lehet érvényesíteni, a szabályozás valószínűleg kivédi majd ezt a jogilag amúgy bonyolult dolgot, amire mindenképpen megoldást szeretnének találni.