Nem volt jogellenes a vasutassztrájk
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a február eleji vasutassztrájkok ügyében a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. kérelmére a múlt heti végzésével megegyező döntést hozta, a sztrájk egészét viszont nem ítélte jogellenesnek.
A bíróság február 11-én a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. kérelme nyomán azt a határozatot hozta, hogy a VDSZSZ Szolidaritás által február 1-jén tartott, valamint február 4-én ismét elindított munkabeszüntetés során a 10 százalékos többlet személyi alapbér megfizetésére irányuló követelés jogellenes. A bíróság ugyanakkor elutasította a privatizációból eredő egyszeri juttatás megfizetésére irányuló sztrájkkövetelést illetően a jogellenesség megállapítására irányuló kérelmet.
A közlemény szerint a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. február 13-án a MÁV-START-éval azonos tartalmú kérelmet terjesztett elő. Továbbá kérte annak kimondását, hogy az egyik sztrájkkövetelés jogellenessége már elegendő a sztrájk egészének jogellenessé minősítéséhez. A bíróság megállapította, hogy a sztrájkot egészében csak akkor lehet jogellenessé nyilvánítani, ha valamennyi munkavállalói követelés tekintetében megállapítható a jogellenesség - áll a közleményben.
A VDSZSZ Szolidaritás 2007. július 1. napjától követelt 10 százalékos béremelést és a MÁV Cargo privatizációjából származó bevételből igényelt egyszeri, 2,5 havi átlagkeresetnek megfelelő juttatást.
A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. csak úgy, mint a MÁV-START, arra hivatkozva kérte a sztrájk jogellenességének a megállapítását, hogy ezek a követelések a sztrájktörvény 3.§ (1) bekezdés d.) pontjába ütköznek, nevezetesen: a sztrájkot kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés idejének hatálya alatt indították.
A bíróság megállapította, hogy a jogelőd MÁV Zrt. munkáltató és az öt reprezentatív szakszervezet között 2006. december 30-án megkötött négyéves együttműködési megállapodásnak része az éves bérmegállapodás, továbbá az a kikötés, hogy az éves bérmegállapodás kikényszerítésére a szakszervezetek nem kezdeményezhetnek sztrájkot. Ezért úgy ítélte meg, hogy a 10 százalékos bérnövekedésre vonatkozó igény a hatályos kollektív szerződéses megállapodás megváltoztatására irányul.
A privatizációs bevételre alapított juttatás iránti igény ügyében azért döntött másként a bíróság, mert megállapítása szerint a hatályos kollektív szerződés sem ilyen megnevezéssel, sem tartalmilag nem rendelkezik a privatizációból származó juttatásokról. Ezért a kérelmezett sztrájkkövetelése vonatkozásában nem is vizsgálható a megállapodás időbeli hatálya, ebből következően a privatizációval kapcsolatos követelésre alapított sztrájk nem minősül jogellenesnek - áll a bíróság közleményében.