A teljes szavazókorú népességben nem igazán változott a két nagy párt támogatottsága, a kormánypárti szavazók szavazási elszántsága azonban növekedett - a választani tudó „biztos” szavazók körében így némileg csökkent a Fidesz és az MSZP közötti különbség.

© hvg.hu

© hvg.hu

© hvg.hu

A kormánypárti szavazók részvételi hajlandóságának növekedése valószínűleg nem független attól, hogy a pártjaik is beszálltak a népszavazási kampányba, mindenesetre az elmúlt hetekben szinte folyamatosan nőtt – január eleje és február eleje óta összesen csaknem a duplájára – a nemmel szavazók aránya mindhárom népszavazási kérdésben.

Ez persze aligha teszi kérdéssé, hogy az igenek kerülnek majd többségbe a március 9-én és bár tudjuk, hogy a szavazásokra végül szinte mindig kevesebben mennek el annál, mint ahányan azt előtte biztosra mondják, a jelenlegi állás szerint a népszavazás eredményessége lenne a papírforma. Február elején mindhárom kérdés kapcsán a teljes lakosság 40 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmenne és igennel szavazna a népszavazáson.
 

© hvg.hu

A Fidesz egyes vezető politikusainak előző hónapban megugró népszerűsége visszaállt a korábbi szintre, így a népszerűségét őrző államfő került újra a lista élére.

© hvg.hu

A párt népszavazási kampányát vezető Tarlós István mostanra került be a legismertebb politikusok közzé, népszerűségben azonban a legtöbb ellenzéki politikus megelőzi.

A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2008. február 1-e és 4-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.