Halló, szeretne Ön pénztárunk tagja lenni?
A vizitdíjról még szavazunk, többpénztáras rendszer azonban már biztosan lesz - bár ellenzői az Alkotmánybíróságot is beígérték. Az elmúlt másfél év ütésváltásai után már csak keveset kell aludnunk, hogy megnézhessük, hogyan is néz ez ki a gyakorlatban.
Horváth Ágnes. Szélsebes átalakítás © Stiller Ákos |
Eljöttek a Kossuth térre |
Mintha másfél évvel ezelőtt lennénk, ismét a rendőrkordont rázó, skandáló tömeg gyűlt össze. Szólt az elkúrtad, ezúttal az egészségbiztosítási törvény megszavazása miatt. Nézze meg videónkat! |
A törvény szerint a pénztárak egy év múlva, 2009. február 1-jén állnának fel és április 1-jén kezdenék meg működésüket; a hozzáértők 5-8 pénztár megalakulását valószínűsítik. Tagtoborzásra február 15. és március 15. között lesz módjuk. A pénztárak nem szelektálhatnak a biztosítottak között, vagyis csak azért, mert valaki betegebb, idősebb, szegényebb, mint mások, nem lehet elutasítani. A csoportos munkahelyi és a célzott toborzást tiltja a törvény. Utóbbi azt jelenti, hogy nem lehet személyre szóló levelekkel, telefonokkal egy-egy korosztályt vagy lakosságcsoportot megcélozni. Pénztártaggá egy belépési lap kitöltésével válhat valaki. Ezen a névnek, a lakcímnek, a születési időnek, helynek és a társadalombiztosítási azonosítónak kell majd szerepelnie, vagyis az egészségi állapotra vonatkozó kérdés nem lehet az adatlapon. A nyilvántartásba vételről értesítést kap a tag. Aki nem nyilatkozik a belépésről, az sem esik ki a rendszerből, hiszen automatikusan a területileg illetékes pénztár ügyfele lesz.
Átlátható rendszer © Túry Gergely |
Szavazás még lesz, ha nem is a pénztárakról |
Az egészségbiztosítás csak az egyik eleme az egészségügyi reformnak. A vizitdíjról és a kórházai napidíjról március 9-én még szavazhatunk. Olvasóink már meg is tették. |
A kétkedők és a betegek legnagyobb félelme a kormány által erényként aposztrofált takarékosság. Mindkét oldal másként érvel: míg az ellenzők attól tartanak, hogy emiatt fontos vizsgálatok, műtétek maradnak el, s kevésbé hatékony, olcsóbb gyógyszerek felírására kényszerítik majd az orvosokat, addig a refompártiak azt mondják, az ellenőrzött és érdekmotivált, átlátható rendszer biztosíthatja a hatékony és eredményes működést beteg és profit szempontjából egyaránt.
Mondjam vagy mutassam? |
A hvg.hu oldalain is kibontakozott egy vita az egészségügyről és egészségbiztosításról Stadler János versenyjogi szakértő és Soós Károly Attila közgazdász között. Olvasson érveket, véleményeket! |
Az új pénztárrendszer ügyében még jelentős kalamajkát sejtet az Albert házaspár a szakszervezetek, a történelmi egyházak és a Fidesz által támogatott népszavazási kezdeményezése. "Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?" - szól a lassan négyszázezer aláírással megtámogatott kérdés. A kormány szerint a kezdeményezés nem érinti az egészségbiztosítás új többpénztáras rendszerét, mert megmaradt az egyetlen állami többségű egészségbiztosítás, a nemzeti kockázatközösség. Míg az ellenzék szerint ez csak szómágia, és a várhatóan idén nyélbe ütött népszavazás kifejezetten a hétfőn megszavazott törvényről dönt majd.
Hollandia - USA |
Hollandiában a magyarnál lassúbb tempóban, hosszan készítették elő a reformot, és kisebb lépésekben, fokozatosan vezették be, keresztülvitele mégsem ment gond nélkül: több alkalommal tömegtüntetést tartottak az országban a tervezett lépések ellen. A reform megindítását annak idején három fő okkal indokolták: a népesség öregedése miatti költségnövekedéssel, a költséghatékonyság javításával, valamint annak a kettős sztereotípiának a megszüntetésével, hogy az egészségügyi ellátás ingyen van, miközben a páciens helye a rendszerben másodlagos az orvosokéhoz képest. Az új rendszerben jövedelemarányosan a betegeknek is hozzá kell járulniuk az ellátáshoz, ugyanakkor a költségek nagy részét a biztosítók állják, miközben jelentősen javult az ellátás minősége, és radikálisain csökkentek a gyógyszerárak. A reform sikerét bizonyítja a holland szakemberek szerint, hogy csak az első évben a lakosság 20 százaléka váltott biztosítót. A kezdeti lakossági elégedetlenség mára csökkent, a reform elfogadottsága a felmérések szerint jelentősen nőtt: jelenleg már csak a lakosság 9 százaléka változtatna jelentősen. A reform továbbra is vitatéma a politikai erők között, viszont a hatóságok nagy figyelmet fordítanak a lakosság tájékoztatására. A biztosítói piacon a változtatások jelentős átrendeződést okoztak. A holland reformmal az Európai Bizottság is elégedett volt. Az átalakításra szánt 15 milliárd eurós állami támogatást Brüsszel azzal a dicsérettel hagyta jóvá, hogy a reform minden állampolgárnak garantálja az egyenlő hozzáférést a rendszerhez, miközben az hatékonyabbá és pénzügyileg kiegyensúlyozottabbá vált. Az Amerikai Egyesült Államokban az egészségügyi finanszírozás reformja az elnökválasztás évében az egyik legfontosabb kampánytéma; a 18-29 éves korosztály legfőképpen amiatt aggódik, vajon képes lesz-e fizetni egészségbiztosítását. A demokraták arra a 47 millió amerikaira is kiterjesztenék az ellátást, akinek jelenleg nincs biztosítása. A lakosság választhatna az állam által szervezett ellátás vagy a piaci alapú szolgáltatások között. Minden nagy munkáltatónak fedeznie kellene a dolgozók biztosítását. A Demokrata Párt a finanszírozáshoz megszüntetné az évente 250 ezer dollárnál nagyobb jövedelmű személyek esetében Bush elnök adócsökkentéseit. Az egészségfenntartó szervezeteket (HMO) perelni lehetne a költségek miatt. Hillary Clinton 8 év alatt mindenkire kiterjesztené, kötelezővé tenné a részben a munkáltatók, részben az állam által fizetett egészségbiztosítást. Barack Obama elsősorban a gyerekeknek adna biztosítást. Nem tenné viszont kötelezővé, mondván, nem lehet a méregdrága ellátást rákényszeríteni arra, aki nem tudja megfizetni. Mivel az egészségügyi ellátás költségei 2000 óta négyszer gyorsabban növekedtek a béreknél, a republikánusok is zászlajukra tűzték az egészségügyi finanszírozás reformját. Ők ellenzik az állami alapú, univerzális ellátást, ehelyett a megelőzésre, a költségcsökkentésre, esetleg az adóenyhítés útján történő támogatásra helyezik a hangsúlyt. (MTI) |