Cikkünk első része annak apropóján született, hogy most lett nagykorú a rendszerváltáskor született generáció. Élményanyaga, tapasztalása, jövőképe eltér az idősebbekétől. Ennek kapcsán sorra vettük, hogy mi minden történt 1989 és 2007 között.  Önkényesen ugyan, de összeválogattuk, hogy az elmúlt 19 évben melyek voltak a legfontosabb események itthon és külföldön, kik voltak a rendszerváltás utáni politikai élet legnépszerűtlenebb szereplői, milyen zenéket hallgatott a magyar és milyen megdöbbentő vagy éppen vicces hír borzolta a kedélyeket. Videók, fotók és magyarázatok következnek.

Hazai események

© Bánkuti András

1989. Rendszerváltás. Az év igazi fordulatot jelent Magyarország életében: ez a pártállam utolsó, a demokrácia első esztendeje. Bár alkotmányos forradalomnak nincs egyetlen kitüntetett eseménye, szimbolikus aktusokban nincs hiány: Nagy Imréék rehabilitálása és újratemetése, a köztársaság kikiáltása vagy éppen a „négyigenes” népszavazás is 1989 történelmi pillanatának számít.

1990. Taxisblokád. Bár a rendszerváltást közjogi értelemben az első szabad parlamenti és az önkormányzati választások tették befejezetté, az év nagy eseménye mégis a benzináremelés miatt felháborodott taxisok által elindított országos blokád. Civakodó demokráciánk első látványos válságjelensége komolyabb bajt is okozhatott volna, de az akkori politikai elit viszonylag jól vizsgázott.

1991. Ruszkik haza. Az utolsó szovjet katonák is elhagyják Magyarországot. Az ideiglenesen nálunk állomásozó szovjetek/ruszkik 47 év után végre hazamennek.

1992. "Komplett náci ideológiai alapvetés". Antall József radikális ellenzékének előretörése. A legnagyobb kormánypárt, az MDF gyűjtőpárt volt, amelyben különféle ideológiájú politikusok jutottak vezető szerephez. A kormányfő egyre nehezebben titkolható betegsége külön is felvetette az utódlás kérdését, ráadásul sokan elégedetlenek voltak a változás irányával és ütemével, illetve alkotmányos jellegével. Csurka István augusztus 20-iki politikai pamfletje, amelyet párttársa, Debreczeni József „komplett náci ideológiai alapvetésnek” nevezett, láthatóvá tette a mérsékeltek, illetve a radikálisok közti különbséget. A parlamenti többségét megőrizni akaró Antall ekkor még nem konfrontálódik nyíltan kihívójával, Csurkával, és nem akadályozza meg Göncz Árpád októbere 23-iki szégyenletes, szervezett kifütyülését sem.

1993. A székházügy. A rendkívül népszerű ellenzéki Fidesz menetelése ezen az ügyön kap gellert, és ez alapozza meg 1994-es siralmas választási szereplését is. Az Antall-kormány az MDF és a Fidesz számára titkos kormányhatározattal a nekik törvény szerint járónál jóval nagyobb alapterületű és rendkívül értékes ingatlanokat adományoz, amelyeket részben állami tulajdonú bankoknak adnak el igen magas áron. Az így születő pénzek később magánügyletekben hizlalják a „Fidesz-közeli” vagyonokat.

Pető Iván és Horn Gyula. Baleset után © Bánkuti András

1994. Abszolút többséget szereznek a szocialisták. A négy évvel korábban csúfos vereséget szenvedő utódpárt, az MSZP megszerzi a parlamenti mandátumok 54 százalékát. Az egyedül is kormányképes erő koalíciót ajánl a második helyre befutó SZDSZ-nek, amely nemzetközi nyomásra és támogatói ösztökélésére szerepet vállal a Horn Gyula vezette kormányban.

1995. A Bokros-csomag. A magas államháztartási hiánnyal, inflációval és külső adóssággal küzdő országot sokkterápiás kúrára fogják. Bár a Bokros Lajos új pénzügyminiszter fémjelezte program egyes elemeit az Alkotmánybíróság megsemmisíti, és ugyan a csomag alaposan visszaveti a reáljövedelmet, ám nagyban hozzájárul az aggasztó makrogazdasági folyamatok megfordításához.

1996. Tocsik–Szokai-botrány. Tocsik Márta, egy a publikum előtt korábban teljesen ismeretlen jogásznő 804 milliós sikerdíjat kasszíroz az ÁPV Rt., illetve az önkormányzatok közötti „közvetítés” címén. A kormánypártok minderről tudnak, sőt közvetítők útján meg is kívánják csapolni az állami forrást. A botrány alapjaiban hozzájárul a kormánypártok két évvel későbbi választási vereségéhez.

1997. A Nyírfa-ügy. Újabb szeg az MSZP–SZDSZ-koalíció koporsójában. Megkezdődött a hídverés a politika és a szervezett bűnözés között – mondta a Horn-kormány titokminisztere. Az Információs Hivatal 1995-ben indított akciója erre bizonyítékokat is talál, a gyanúba keveredett politikusok szinte mindegyike MSZP-s. Az uralmon lévők le is állítják a költőien Nyírfának keresztelt kelet-magyarországi akciót, és Földi Lászlót, a nyomozás egyik vezetőjét kipenderítik állásából. Igaz, őt meg az ellenzék tekinti a kormány mártírjának, és hatalomra kerülve szépen kárpótolja a rámért csapásokért.

1998. Orbán Viktor lett az ország kormányfője. A Horn-kormány balfogásait és megszorításokat kihasználva, ügyes szövetségi politikával, a középosztály támogatását elnyerve, új, polgári kormányzást kormányra kerül a 35 éves Fidesz-vezér és pártja. És velük együtt – bár a koalíciót a fiatal demokraták a kampánysorán végig lebegtetik – a Torgyán vezette Kisgazdapárt.

1999. Megkurtított parlamentarizmus. Az Alkotmánybíróság sem semmisíti meg azt a jobboldali többség által szentesített új gyakorlatot, hogy a parlament csak háromhetente ülésezik. A „csonka parlament” a korábbi évi 37–42-vel szemben 1999-ben csak 16 hetet ül össze. Az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottságok megalakulásának megakadályozása, a csonka médiakuratóriumok és a kétéves költségvetés mellett kormányoldal ezzel a korlátozza leginkább az Országgyűlés ellenőrzői jogkörét.

Göncz, Orbán, Áder, korona © Horváth Szabolcs

2000. A magyar korona új otthona. Az Orbán-kormány neobarokk szimbolikát is felhasználva fényes ceremóniával szállíttatja át az egykori koronaékszereket a Nemzeti Múzeumból a törvényhozás épületébe. A millenniumi ünnepségsorozat egyik burleszkbe illő mozzanata volt, amikor a korona másolatát a Dunán megúsztatják, és a folyó melletti települések lakossága díszsorfalat áll ehhez.

2001. A kisgazdapárt összezuhanása. Egy évvel korábban még komoly esélye van annak, hogy Torgyán József lesz a Magyar Köztársaság elnöke, hogy aztán 2001 már a bizalmasai ellen indított eljárásokról legyen hangos. A miniszter lemondani kényszerül, pártja kizárja frakciójából, a Kisgazdapárt és Torgyán eltűnnek a süllyesztőben.

2002. Megalakul a Medgyessy-kormány. Általános meglepetésre a kampány során sokáig biztos győztesnek látszó Orbánt és pártját megelőzve Medgyessy Péter és az MSZP kerül hatalomra. Az új kormányfő beváltja szociális ígéreteit, mindezzel megalapozza saját maga és kormánya átmeneti népszerűségét, valamint az ország hosszas pénzügyi-gazdasági krízisét.

2003. A brókerbotrány. Bizonyos Kulcsár Attiláról, a K&H Equities üzletkötőjéről kiderül, hogy bár meglehetősen ügyes, de mégsem mindenható. Évekig bűvészkedett megbízóitól sokszor jogellenesen kapott pénzekkel, ám a kártyavár 2003-ban összedől, és 22 vádlott ellen ma is folyik a büntetőper. Az egykori brókernek erős politikai kapcsolatai voltak, ügyfelei leginkább a kormány és az MSZP környékén bukkantak fel.

2004. Az első Gyurcsány-kormány megalakulása. A bukott európai választások után az MSZP gyorsan vált, amihez az SZDSZ is hozzásegíti, amikor nemet mond Medgyessy Péter kormányátalakítására. Bár az érintettek hivatalos verziója szerint a puccsot nem Gyurcsány Ferenc szervezi, mégis a leginkább neki sikerül kihasználni a zavaros állapotokat, és a pártelit liblingjét, Kiss Pétert megelőzve a párt talpasai miniszterelnökké választják.

2005. Sólyom László köztársasági elnök. Az MSZP tekintélyes pofont kap. A párt ugyanis az SZDSZ vétója ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy Szili Katalin legyen az államfő. Gyurcsány előre sejti a vészt, de párttársai nem hallgatnak rá, tán a politikai gesztusokkal elhalmozott maradék MDF-esek titkos szavazataiban bíznak. Mindhiába, Áder János leleplezi a „vakondokokat”, és a mucsai színvonalú processzus végén a máskor alkotmányosan kérdésekben oly finnyás Sólyom László ünnepelhet.

2006. Őszödi beszéd, zavargások. 1990 után a második olyan választási év, amikor a szavazás elől más lopja el a show-t. Pedig az újrázás először sikerül a kormányon lévőknek, amit – a Fidesz balfogásai mellett – elsősorban Gyurcsánynak köszönhetnek. Aki megittasulva saját sikerétől Balatonőszödön ösztökéli igazi változásokra frakcióját. Nekik ez nem nagyon akaródzik, és a kormányfő (pártbeli?) jóakarója szeptemberben kiszivárogtatja az „elkúrós” beszédet. A kormánypártok egyébként is csehül állnak, de az őszi utcai zavargások, a rendőrség impotenciája, valamint a friss megszorítások továbbrontják a hatalom helyzetét, és súlyos vereséget szenved az önkormányzati választásokon. Az "esemény" megsokszorozta a civil kreativitást is.

2007. Zuschlag-ügy. Az MSZP egykori üdvöskéjét letartóztatják, és utána több társát is. Az ügyészség szerint bűnszövetkezet fejeként, fantomegyesületek mögé bújva csalt ki közpénzeket. Ezzel nem csak azt „éri el”, hogy a kiskunhalasi és zuglói MSZP gyanús ügyleteire terelődjön a köz figyelme, de azt is, hogy ügyében Gyurcsány Ferencet is tanúként hallgassák ki.

Demokráciánk három, közvélemény-kutatók által megmért legnépszerűtlenebb politikusa: Csurka István, Thürmer Gyula és Torgyán József. 1990 óta, amióta készülnek efféle listák szinte nem volt olyan év, hogy ne triumvirátusukból került volna ki a sereghajtó, a Szonda Ipsos éves „népszerűtlenségi” lajstromait 13 alkalommal is valamelyikük vezette. Hogy összeállításunk „színesebb” legyen, mi azt az eljárást választottuk, hogy aki már előző években leszerepelt, automatikusan kizáródott a versenyből, amely így csak a relatív a politikusok népszerűtlenségét méri, viszont sokkal színesebb. Ezt neveztük súlyozott listának. Az adott év „győztese” minden esetben a Szonda Ipsos hónapról hónapra mért népszerűségi indexei közül a legkisebb pontszámot elérő lett, kivétel 1990, amikor a Magyar Közvélemény-kutató Intézet negyedévi méréseit vettük figyelembe.

Abszulút lista
1990 Grósz Károly
1991 Torgyán József
1992 Thürmer Gyula
1993 Thürmer Gyula
1994 Thürmer Gyula
1995 Bokros Lajos
1996 Bokros Lajos
1997 Giczy György
1998 Torgyán József
1999 Csurka István
2000 Torgyán József
2001 Torgyán József
2002 Torgyán József
2003 Csurka István
2004 Csurka István
2005 Csurka István
2006 Csurka István
2007 Horváth Ágnes

„Súlyozott” lista
1990 Grósz Károly, az MSZMP volt főtitkára
1991 Torgyán József, a Kisgazdapárt elnöke
1992 Csurka István, az MDF alelnöke, kizárása után a MIÉP elnöke
1993 Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere
1994 Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke
1995 Bokros Lajos, a Horn-kormány pénzügyminisztere
1996 Boross Péter, egykori kormányfő, az MDF alelnöke
1997 Giczy György, a KDNP elnöke
1998 Lezsák Sándor, az MDF egykori, a Nemzeti Fórum jelenlegi elnöke
1999 Pintér Sándor, az Orbán-kormány belügyminisztere
2000 Pepó Pál, az Orbán-kormány környezetvédelmi minisztere
2001 Deutsch Tamás, az Orbán-kormány ifjúsági és sportminisztere
2002 Kövér László, a Fidesz ügyvezető alelnöke, választmányi elnöke
2003 Áder János, az Országgyűlés egykori elnöke
2004 Kökény Mihály, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere
2005 Draskovics Tibor, a Medgyessy és a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere
2006 Molnár Lajos, a Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere
2007 Horváth Ágnes, a Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere

1989. Tiananmen tér és a Ceausescu-házaspár kivégzése
Júniusában a pekingi kommunista vezetés parancsára a kínai hadsereg rátör a Tiananmen téren már több hete békésen demonstráló diákokra. A véres leszámolásnak több ezer áldozata lett. Az események átértékelésére a kínai vezetés a mai napig nem volt hajlandó.

Megbukott Nicolae Ceausescu és felesége, Elena diktatúrája. Európa - az albánt nem  számítva - legstupidabb rezsimjének összedőlése feledhetetlen fináléja marad 1989 kelet-európai rendszerváltásainak. A gyűlölt házaspár elítélésének statáriális jellege és kivégzésük butalitása miatti rosszérzésünket a felszabadulás miatt érzett öröm ugyan egy ideig letompítja, ám az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom kijózanít: mégiscsak Kelet-Európában élünk.

1990. Németország egyesül. Októberben a kettéválasztott Németország újra egyesül, bár valójában az NDK parlament döntése nyomán a keletnémetek beléptek az NSZK szövetségi államrendszerébe. Összenőtt, ami összetartozik, bár akkor még biztos nem sokan gondolták, hogy ennyire drága az összenövesztés.

1991. End of apartheid. Bár azt ENSZ már 1962-ben elítélte a faji megkülönböztetésre épülő dél-afrikai apartheidet, a fehér elit csak 1991-ben hagy fel vele. Nem sokkal azután, hogy szabadon engedik a 26 éve börtönben ülő emberi jogi aktivistát, Nelson Mandelát, aki 1994-ben már Dél-Afrika első fekete bőrű köztársasági elnöke lesz.

1992. Bill Clintont először választják az Egyesült Államok elnökének.

1993. Megszűnik Csehszlovákia, létrejön az önálló Csehország és Szlovákia.

1994. Polgárháború kezdődik Ruandában. Két hónap alatt félmillió embert gyilkolnak meg. A kegyetlen törzsi-etnikai konfliktusban a többségben lévő hutuk és a társadalmi elitet képviselő tuszik csaptak össze. 

1995. Daytoni megállapodás. Jugoszlávia felbomlása a tagállamok önállóságának deklarálásával járt, Bosznia-Hercegovinában háború tört ki. Szarajevó, az ország fővárosa 3 évig szerb ostromgyűrűben volt. 1995-ben – többéves nemzetközi impotencia után – lezárták a boszniai háborút, rögzítve annak alkotmányos rendjét.

1996. Az első csecsen háború vége. Megszületett a haszavjurti egyezményt, amely véget vetett az első csecsen háborúnak. Az egész Csecsenföldre kiterjedő háború, Groznij négy hónapos ostroma a függetlenségért folyt, s az oroszok megszégyenülve távoztak. 1999-ben kezdődött a második csecsen háború.

1997. Hongkong újra Kínáé. Az ópiumháborúban elveszített, majd százötven éves bérletre brit uralom alá kerülő, ezalatt dúsgazdaggá váló Hongkong újra Kína része lesz, ám ötven évig az "egy ország-két rendszer" elvet alkalmazzák.

1998. A Hágai Bíróság dolgozni kezd. Megkezdi működését az emberiség elleni bűntetteket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék, amely a délszláv háborús bűnöket vizsgálja.

1999. Y2K-hisztéria. A Y2K-hisztéria arra a feltételezésre épült, hogy a számítógépek nem képesek helyesen kezelni a 2000 utáni dátumokat, így a pontatlan dátumkezelés szempontjából kritikus, például az elektromossággal és pénzüggyel kapcsolatos ágazatokban teljes összeomlást vártak. Ez azonban nem következett be.

2000. Putyin indul. A volt KGB-hírszerző Vlagyimir Putyin előbb kormányfő lesz, majd Jelcint követi az államfői poszton, hogy azután 2004-ben simán duplázzon. Elnök 2008-ban már nem lehet, de utódlása a legesélyesebb Dmitrij Medvegyev személyében ugyanúgy elrendezett, mint ahogyan Putyin elnöksége az volt. Az orosz politika erős embere utódja borítékolható győzelme esetén (a hatóságok ugyanis elintézték, hogy ne legyen valódi ellenzéki kihívója) kormányfőként biztosan a hatalom részese marad.

2001. 9/11. Szeptember 11-én iszlamista terrortámadás a New York-i World Trade Center és Pentagon washingotni épülete ellen.

2002. Euró 12 országban. A világ legnagyobb pénzcseréje zajlott le, amikor 12 uniós tagország bevezette az euró érméket és bankjegyeket. Ez volt a látszat. A líra, a frank és a márka ugyanis lényegében jóval előbb eltűntek, hiszen a nyugat-európai államok tranzakcióik során már két éve euróban számoltak.

2003. Iraki invázió. Az Egyesült Államok és szövetségesei, vagyis Nagy-Britannia, Ausztrália és Lengyelország lerohanják Irakot. Rövid időn belül az is kiderül, hogy bármennyire is elhittük Szaddám Huszeinről, még sincs tömegpusztító fegyvere. A hivatalosan már véget ért háború nem hivatalos erőszak formájában azóta is folytatódik. Az egyre inkább vallási színezetet öltő vérengzés legtöbb áldozat civil személy.

2004. EU-bővítés. Tíz tagállammal bővül az Európai Unió – Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia az új klubtagok.

2005. Párizsi zavargások. A francia főváros külső kerületeiben, főként bevándorló családok a saját sorsukat esélytelennek látó gyermekei - más olvasatban: egyszerű életükben némi izgalmat kereső suhancok - gyújtogatnak. Az ürügy: két fiatal halála, akik a rendőrök elől menekülve egy trafóházban lelték halálukat.

2006. Szaddámot kivégzik. Egyes becslések szerint Irak polgárai ma úgy élhetnének, mint szaúdi társaik, ha semmi másra nem koncentrálnak, mint az olajexportra. Szaddám Huszein más utat választott, és halála is ehhez méltó volt: az egykor teljhatalmú diktátor haláltusáját mobiltelefonnal rögzített videón nézhette végig a világ.

2007. Nicolas Sarkozy francia elnök lesz. 

Mi kérünk elnézést, de csak 1993-tól találtunk arra vonatkozó adatokat, hogy egy adott évben melyik korongból fogyott a legtöbb. A MAHASZ-nál első körben igen lakonikus választ kaptunk őszinte érdeklődésünkre: nincs ilyen összesítés, amíg Jimmy élt addig ő lehett a listavezető, aztán meg Kozsó. Nem elégedtünk meg ennyivel és az Arany Zsiráf-díj nyerteseit szemezgetve próbáltuk felderíteni, mit hallgatott a magyar 1993 és 2007 között. Csak 1998-ig volt lista az eladott példányszám alapján, utána már csak a "nyertesként" aposztrofált elismertek közül tudtunk válogatni. A kategóriák többször változtak, igyekeztünk némi következetességet csempészni a dologba "pop - rock - felfedezett" vonalon. Néhány emlékeztető videó, és egy kedveskedés a végén, a türelmes olvasónak.

1993
az év hazai albuma (női előadó)
Szandi - Szerelmes szívek

az év hazai albuma (férfi előadó)
Gergely Róbert - Gergely Róbert

az év hazai pop albuma
Bonanza Banzai - Elmondatott

az év hazai rock albuma
Republic - Hoppá-hoppá

1994
az év albuma
Rapülők - Rapülők

az év hazai pop albuma
Zámbó Jimmy - Számíthatsz rám

az év hazai rock albuma
Edda Művek - Elveszett illúziók

az év külföldi albuma
Vangelis - 1492

az év külföldi pop albuma
Ace Of Base - Happy Nation

az év külföldi rock albuma
Bon Jovi - Keep The Faith

1995
az év albuma
Vangelis - 1492

az év hazai albuma
Zámbó Jimmy - IV.

az év hazai rock albuma
Horváth Charlie - Charlie

az év külföldi rock albuma
Aerosmith - Get A Grip

az év felfedezettje
Friderika – Friderika

1996
az év albuma
Horváth Charlie - Charlie 

az év magyar rock albuma
Republic - Disco 

az év külföldi rock albuma
Green Day - Dookie

az év felfedezettje
Animal Cannibals - Fehéren fekete, feketén fehér

1997
az év albuma
Hip Hop Boyz - III. 

az év magyar rock albuma
Kispál és a Borz - Ül 

az év külföldi rock albuma
Metallica - Load

az év külföldi pop albuma
Backstreet Boys - Backstreet Boys

az év felfedezettje
Kozmix - 100 % 

1998
az év albuma
Válogatás - Csinibaba [Filmzene]

az év felfedezettje
Bestiák

az év magyar rock albuma
Ákos - Beavatás

az év külföldi rock albuma
U2 - Pop 

az év hazai pop albuma
Animal Cannibals - Reggel, délben, este 

az év külföldi pop albuma
Brooklyn Bounce - The Beginning

1999
az év hazai rock albuma
Ákos - Ikon

az év hazai pop albuma
Irigy Hónaljmirigy - Snassz Vegasz

az év külföldi rock albuma
Eric Clapton - Pilgrim

az év külföldi pop albuma
Madonna - Ray Of Light

az év hazai felfedezettje
Fekete Vonat - Fekete Vonat

2000
az év hazai rock albuma
Ákos - Besztof

az év külföldi rock albuma
Santana - Supernatural

az év hazai pop albuma
Jazz + Az - Egynek jó

az év külföldi pop albuma
Cher - Believe

az év hazai felfedezettje
Sub Bass Monster - Félre az útból
Venus - Egy új érzés (BMG)

2001
az év hazai rock albuma
Kispál és a Borz - Velőrózsák

az év külföldi rock albuma
U2 - All That You Can't Leave Behind

az év hazai pop albuma
United - Első

az év külföldi pop albuma
Madonna - Music

az év hazai felfedezettje
Yonderboi - Shallow And Profound

2002
az év hazai rock albuma
Lovasi András - Bandi a hegyről

az év külföldi rock albuma
Eric Clapton - Reptile

az év hazai pop albuma
Crystal - Két utazó

az év külföldi pop albuma
Kylie Minogue - Fever

az év hazai felfedezettje
Zanzibár - Nem vagyok tökéletes

2003
az év külföldi pop albuma
Robbie Williams - Escapology

az év külföldi rock albuma
Red Hot Chili Peppers - By The Way 

az év hazai rock albuma
Ákos - Új törvény

az év hazai pop albuma
Crystal - Fújja el a szél

az év hazai felfedezettje
Princess - A hegedű hercegnői

2004
az év hazai rock albuma
Tankcsapda - Élni vagy égni

az év hazai pop albuma
Ákos - Andante

az év külföldi rock albuma
Nickelback - The Long Road

az év külföldi pop albuma
Pink - Try This

az év hazai felfedezettje
Emilio - Nagyon nagy világ 

2005
Az év hazai rock albuma
Heaven Street Seven - Szállj ki és gyalogolj

Az év külföldi rock albuma
Green day - American Idiot

Az év hazai pop albuma
Zsédenyi Adrienn- Zséda-Vue

Az év külföldi pop albuma
Keane - Hopes And Fears

Az év hazai felfedezettje
Gáspár Laci - Hagyd meg nekem a dalt

2006
az év hazai rock albuma
Zorall - Randalíra

az év hazai pop albuma
Nox - Ragyogás

az év külföldi rock albuma
Foo Fighters- In Your Honor

az év külföldi pop albuma
Gwen Stefani - Love.Angel.Music.Baby

az év hazai felfedezettje
Caramel

2007
az év hazai rock albuma
Ákos - Még közelebb

az év külföldi rock albuma
Red Hot Chili Peppers - Stadium Arcadium

az év hazai pop albuma
Magna Cum Laude - Minden állomás

az év külföldi pop albuma
Nelly Furtado – Loose

az év felfedezettje
Rúzsa Magdi

Nézegessen ruhákat és hajakat 1989-1999 © Országos Széchenyi Könyvtár

Néhány megdöbbentő, csodálatos, meglepő vagy éppen vicces hír 1989-től 2007-ig.

1989.  Segély. Bevezetik Magyarországon a munkanélküli segélyt.

1990. Trianon és Fidesz. Az Országgyűlés néma felállással emlékezik meg a trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulójáról. A megemlékezésről a Fidesz frakciója kivonul.

1991. Meghal Freddy Mercury, a Queen énekese AIDS-ben.

1992. Zavargások Los Angelesben. Los Angeles színesek lakta negyedeiben több napig tartó és 58 halálos áldozatot követelő súlyos zavargásokra, gyújtogatásokra, fosztogatásokra kerül sor, miután a fekete Rodney King brutális bántalmazásával vádolt fehér rendőröket a kizárólag fehérekből álló esküdtszék felmentette a videofelvételekkel is bizonyított vád alól.

1993. Horthy-temetés. Kenderesn 50 ezren búcsúztatják Horthy Miklóst, a kormány hét minisztere is jelen van. Az eredetileg magánjellegű temetésnek a kormánypárti politikusok és a sajtó félhivatalos színezetet ad.

1994. Michael Jackson Budapestre jön.

1995. Havas Henriket kormányszóvivőnek nevezik ki, majd hat nap múlva lemond, mert egyik munkatársa közlekedési balesetet okoz.

1996. Megnyílik az első amerikai típusú bevásárlóközpont, a Duna Plaza

1997. A polgármester is szexel. Saját home videóját vitte vissza a kölcsönzőbe Füzesabony polgármester, aki emiatt lemondásra kényszerült. A két évvel korábban készült házi felvételen az önkormányzat sofőrjének édesanyjával és egy fiatal nővel létesített szexuális kapcsolatot.

1998. Lewinsky-ügy. A Fehér Ház gyakornoka szexuális viszonyt ápol az amerikai elnökkel, Monica Lewinsky orálisan elégítette ki Bill Clintont. Kapcsolatukról egy kék ruhán virító fehér folt is tanúskodik. „Nem volt azzal a nővel szexuális viszonyom” – hazudik az eljárás során az elnök. Akit komolyan fenyeget a lemondatás veszélye, de végül a világ által kárörvendően kísért processzusba nem bukik bele. Viszont a közbeszéd elfogadott tárgyává válik az orális szex.

1999. Pelikán és a piacozó asszonyok. Pelikán Lászlót nevezi ki Simicska Lajost, az APEH elnöke az adóhatóság bűnügyi főigazgatójává, majd nemsoká felmenti, mert kiderül, hogy beosztottja gyanús eredetű aranyat vásárolt korábban a rendőrség Teve utcai épületében „piacozó” asszonyoktól.

2000. Géntérkép. Bejelentik, hogy elkészült a „majdnem teljes emberi géntérkép”. Valójában az akár százezer egységből álló génállomány 97 százalékát fejtik meg. Ugyanakkor csak kevés génről tudják megmondani, hogy mi a pontos feladata.

2001. Kiütik Kokót. Kovács Kokó István profi bokszolót utolsó meccsén a budapesti közönség és a kereskedelmi tévé szpíkerének őszinte megrökönyödésére Julio Pablo Chacon kiüti, ezzel a magyar bálvány elveszíti világbajnoki övét.

2002. Nobel Kertésznek. Kertész Imre Irodalmi Nobel-díjat kap Sorstalanság című könyvéért.

2003. Szerb gyilkolt svédet. Anna Lindh svéd külügyminisztert meggyilkolják, egy háborodott szerb férfi késsel támad rá.

2004. Tüntetés a Tilos Rádiónál, minekutána a rádió egyik műsorában – a Jobbik ádventi keresztállítása kapcsán – az egyik műsorvezető részegen  azt mondta: „kiirtanám az összest keresztényt”. Döbrentei Kornél, a Magyar Írószövetség elnökségének tagja is beszédet mond, amelyet több neves írótársa antiszemitának minősít, és kilép a szervezetből.

2005. Érettségi-botrány. Kiszivárognak az érettségi tételek, becslések szerint százmilliós kárt és a maturálóknak sok idegeskedést okozva. Magyar Bálint miniszter megússza.

2006. Zidane lefejeli Materazzit Utolsó mérkőzésén, a világbajnoki döntőn a felhergelt francia klasszis lefejeli az olasz védőt, és ezért Zidane-t a bíró kiállítja. A meccsen a hosszabbítás sem dönt, következik a büntetőpárbaj, amely az olaszoknak kedvez, ezzel megszerzik immáron negyedik vb-elsőségüket.

2007. Bolgár ápolónők kiszabadulása. Kiszabadul a nyolc éven át Líbiában raboskodó öt bolgár ápolónő és egy palesztin orvos, akiket azzal vádoltak, hogy kórházukban HIV-vírussal fertőztek meg helyi gyerekeket.