A Springer szobor. Új talapzat? © Túry Gergely

Minden idők legnagyobb magyarországi sport- és szabadidőcélú magánberuházása valósulhat meg a Ferencvárosban, ha a Sheffield United fő tulajdonosa, a Scarborough Property Holdings Plc sikeresen pályázik a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) által június 27-én kiírt tenderre. Ezzel a Ferencvárosi Torna Club minden adósságától megszabadulhat, sőt legalább tíz éven át garantálható lesz a jelenlegi szakosztályok működése is. Kevin McCabe elnök a múlt héten a The Guardian című angol napilapnak megerősítette, a magyar klubelnök, Rieb György "meghívására" részt vesz a tenderen, ajánlatot tesz az összesen mintegy 8 hektáros belvárosi terület - vagyis a 2 hektáros Fradi-stadion és az ahhoz kapcsolódó edzőpályák - megvásárlására, a fiatal, angliai szerződésre is esélyes labdarúgók képzésére pedig olyan futballakadémiai rendszert alakít ki, amely a közép-angliai városban is működik. Magán az ingatlanon szabadidős-családi programokra is alkalmas centrumot épít ki, csakúgy, mint Sheffieldben. Márpedig a Scarborough - szemben a Fradi megannyi korábbi tulajdonosával és kérőjével - tőkeerős cég, tiszta tulajdonosi és pénzügyi háttérrel (lásd Kínai rokon című írásunkat a 85. oldalon).

Az adásvételhez szükséges nettó 4,2 milliárd forintos vételárat a KVI-pályázat feltételei további, csaknem ugyanekkora összeggel növelik, de a HVG forrásai szerint a befektetés végül átlépheti a tízmilliárdos határt is. A vevőnek ugyanis kötelezettséget kell vállalnia az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA minimális előírásainak megfelelő stadion építésére, a létesítményhasználati jog megváltása címén pedig további 1,5 milliárd forintot be kell fizetnie az FTC kasszájába. Az FTC Labdarúgó Zrt. részvényeinek a vételára 800 millió forint, annak ellenére, hogy azok szinte egy fabatkát sem érnek. Ráadásul a Fradi-szekrényből még számos csontváz hullhat ki.

Az ajánlattételt az angol befektetőjelölt a tíz szakosztályt, illetve nyolc gazdasági társaságot felölelő egyesület átvilágításához köti, így a rendezetlen pénzügyek miatt több szakosztályban még a jelenleginél is feszültebbé válhat a helyzet. Az FTC Labdarúgó Zrt. önmagában is több mint 1 milliárd forinttal tartozik az államnak, a beszállítóknak, hitelezőinek és alkalmazottainak, és állandó felszámolási fenyegetettségnek van kitéve. A Guardiannek adott interjúban McCabe 5 millió fontos (1 font = 365 forint) FTC-adósságot és fizetésképtelenséget tett szóvá, vonzerőnek pedig az attraktív helyszínt és a fiatal magyar tehetségeket tartotta. Nem véletlenül szerepel a pályázatban, hogy a stadionhasználati jogból származó bevételt az FTC-nek "köztartozásai és más állami szereplőkkel, illetőleg hitelintézetekkel szemben fennálló tartozásai jogosultjaira" kell engedményeznie. A HVG értesülései szerint ennek a feltételnek a pályázatban történt rögzítése miatt függesztette fel az adóhatóság az áprilisban inkasszóval megindított végrehajtási eljárást az egyesület ellen.

Zöld sas az Üllői úti pályán. Felszállna © Túry Gergely

A potenciális vevőnek számolnia kell az FTC meglehetősen kusza belső viszonyaival is. A Magyarországon népszerű, sikeres, ám a nagy tévécsatornákon ritkán, csak komolyabb nemzetközi események kapcsán reflektorfénybe kerülő női kézilabda csapat - amelynek működtetője a 3 millió forintos törzstőkéjű, Maglódi Lajos 66 százalékos tulajdonában lévő FTC Kézilabdasport Kft. - például még ma is feleannyiból gazdálkodhat csak, mint az idén a másodosztályban a bajnoki elsőségért folytatott küzdelemben alulmaradt futballcsapat, legalábbis papíron. Utóbbi egyébként legutóbb is kikapott a Pápától, hazai pályán. Bár több szakág is gazdasági társaságként működik, értékük nehezen becsülhető meg; a 20 millió forintos törzstőkéjű FTC Labdarúgó Zrt. vételára nagyjából a társaság nettó adósságával egyenlő, és a cég mögött sincs igazi érték. Egyesületi források szerint a jelenlegi játékosállomány tényleges, azaz készpénzre váltható értéke 100 millió forintnál kevesebb. A helyzetet árnyalja, hogy a labdarúgó-vállalkozás 200 millió forintos keresetet nyújtott be a Magyar Labdarúgó-szövetség ellen, s a Legfelsőbb Bíróság július 3-án helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla korábbi határozatát, mely szerint a csapat kizárása az élvonalból jogtalan volt. Az esetleges kártérítés azonban nem ellensúlyozza, hogy a másodosztályú Fradi meccseit hiába közvetíti rendszeresen egy hazai sportcsatorna, az nem elég vonzó célpont sem a befektetők, sem a szponzorok számára.

Az átvilágítást és így a Fradi értékesítését az is nehezíti, hogy a kusza viszonyok hátterében nagyon is konkrét magánüzletek húzódnak meg. A HVG több forrásból is megerősített információi szerint például a korábbi klubelnök, Ináncsy Miklós körül akkor fagyott meg a levegő az elnökségben, amikor firtatni kezdte az úgynevezett "játékpénzek" ügyét. A tekeszakosztály vezetője - magánéletében sikeres üzletember - több utánpótlásedzőt, köztük ifjabb Albert Flóriánt, az FTC Labdarúgó Utánpótlás Management Kft. résztulajdonosát is arról faggatta, igaz-e, hogy a szülőktől pénzt fogadnak el a gyerekek folyamatos csapatban tartásáért, versenyeken való indításáért. Az addig őt támogató szakosztályok közül három azonnal kihátrált Ináncsy mögül, gyaníthatóan azért, mert itt komoly összegek mozognak: a labdarúgásban egy "szponzorált" fiatal tehetség szerepeltetése akár havi 100 ezer forintjába is kerülhet a srác sikeres későbbi karrierje érdekében arra áldozó családnak. Ezek a viszonyok aligha tarthatók fenn, ha egy prudens tulajdonos veszi át az irányítást a Ferencvárosnál.

Ezzel együtt a Fradi túlélésének a kulcsa az immár harmadszor kiírt, a vételárat előre megpántlikázó tender, még akkor is, ha szakmai befektetők szerint a tartalmát tekintve nem ingatlanügylet, hanem egyszerű adósságrendezés történik. Az azonban változatlanul kérdés marad, mennyit ér maga a klubnév, amelyre immár 15 éve politikusok és üzletemberek építkeznek - ebből hol légvárak, hol nagyon is kézzelfogható hasznok keletkeztek. Az egyesület környékén például makacsul tartja magát az a híresztelés, hogy az akkori vezetés gyakorlatilag uzsorakölcsönt adott a futballcsapatnak az 1995-ös, Anderlecht elleni győzelem után, hogy a Bajnokok Ligája-csoportmeccsek előtt motiválja a fiúkat. Ezt később sem az adóhatósági ellenőrzés, sem Csúcs László 1999 novemberében leadott, majd gyorsan titkosított jelentése nem igazolta, ám tény, hogy az akkori mérlegből 247 millió forint pontos elszámolása a mai napig hiányzik. Bár ezt a volt gazdasági vezetés pénzügytechnikai okokkal magyarázta, beszédes, hogy a Csúcs-jelentésből pillanatnyilag éppen ez a fejezet nem hozzáférhető. Nem véletlenül állítják az egyesület környékén, hogy aki a mai Fradiba invesztál, kizárólag az ingatlanból vehet ki hasznot, mert maga az egyesület évtizedek óta érdekszövevények hálójában vergődik.