2007. október. 30. 14:50 MTI Utolsó frissítés: 2007. október. 30. 14:38 Itthon

TASZ: Sólyom ne írja alá a Ptk. módosítását

Levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet, hogy az államfő - élve alkotmányos jogával - ne írja alá a Polgári törvénykönyvet módosító, a parlament által megszavazott úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvényt, hanem kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

"A TASZ a szólásszabadság aránytalan korlátozása miatt, továbbá szakmai és jogpolitikai szempontból is kifogásolja a (hétfőn)  elfogadott törvényt" - olvasható a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet közleményében.
 
Mint írták, ha a köztársasági elnök mégis aláírja a törvénymódosítást, úgy ők fognak alkotmánybírósági indítványt előterjeszteni a Ptk.-módosítás ügyében. A jogvédő szervezet már a jogszabály-módosítás elfogadása előtt kifejtette álláspontját a tervezetről és ezt az országgyűlési képviselőkhöz is eljuttatta.
 
Október közepén, egy budapesti sajtóbeszélgetésen a gyűlöletbeszéd szankcionálására vonatkozó törvénymódosítási javaslatot szakmailag elhibázottnak nevezték a szervezet tagjai. A TASZ ügyvivője, Schiffer András akkor úgy fogalmazott, hogy a Ptk. tervezett módosítását "pártpolitikai célokat szolgáló barkácsolásnak" tartják.
 
A TASZ interneten is olvasható állásfoglalása az akkor még tervezett változtatásokat alkotmányossági, szakmai-jogdogmatikai és jogpolitikai szempontból is elhibázottnak nevezte. Szerintük a javaslat a polgári jog eszköztárával kívánja szankcionálni az úgynevezett gyűlöletbeszédet, egyúttal korlátozni a szabad véleménynyilvánítás jogát.
 
A Polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítása értelmében a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és emberek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik. Az ilyen sérelemmel szemben bárki felléphet, aki megszólítva érzi magát.
 
Hirdetés
Itthon HVG 2025. március. 28. 17:30

A gyömrői horrormenhely vezetője még azt is megszabta, ki mentheti meg tőle a szenvedő kutyákat

Korszakhatárnak is nevezhető annak a gyömrői állatmenhelynek az esete, ahová tucatnyi önkormányzattól hordták – közpénzért – a kutyákat, hogy aztán éhesen, szomjasan, betegen tengődjenek vagy éppen simán eltűntessék őket. Az állam itt is a túlterhelt civil szervezetekre tolta a munkát és a felelősséget, miközben rendszerszinten nem tartatják be a jogszabályokat és folyik ki a pénz, ezért is ment olyan jól a sintérbiznisz. Miért nem az állatkínzók szigorúbb büntetése a megoldás? Miért a külföldi szaporítók botrányos eseteit látjuk, miközben magyar szaporítók látják el az európai piacokat? Ha adakozunk és állatmentésre szánjuk az adó 1 százalékot, az jó helyre kerül vagy elviszik a kamu szervezetek és a pénzt tarháló állatmentő-celebek? A Fülke Extra aktuális részében az állatmentés anomáliáit beszéltük át Némedi Edinával, az Állatmentő Szolgálat munkatársával és dr. Kajó Cecília jogásszal.