A második díjat és az ezzel járó 3,5 millió forintot a Városi Tájképcsoport Kft., a Zsuffa és Kalmár Kft. valamint a P-ART Műterem közös pályázata kapta, harmadik lett a Corvius Egyetem Kert- és Szabadtérterv Tanszékének anyaga, akik 3 millió forint díjazásban részesülnek - mondta a további nyertesekről. Cselovszki Zoltán városépítész, a bizottság szakmai titkára 
 
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: az Országház előtti terület nemcsak egy tér, hanem Magyarország főtere, ezért mindenkinek szívügye, hogy milyen képet mutat. Emlékeztetett arra, hogy a kormány biztosítja a kivitelezéshez szükséges pénzt, így a fődíjas terv alapján jövő év végére elkészülhet az ország közparkja. A házelnök tájékoztatása szerint a pályázatok megvásárlására összesen 16,5 millió forintot költött az Országgyűlés Hivatala.
 
Bakos Emil, az Országgyűlés gazdasági igazgatója, a bírálóbizottság elnöke a pályázatokról elmondta: július 23-i határidőig 14 pályamű érkezett be, de egy nem felelt meg a kiírási követelményeknek, ezért kizárták a versenyből.
 
Beleznay Éva, a bírálóbizottság társelnöke, Budapest megbízott főépítésze a bírálati szempontokkal kapcsolatban kiemelte: azokat a terveket részesítették előnyben, amelyek nagyvonalúak, megtartják a parlament épületének hármas térrendszerét, illetve együtt kezelik a reprezentatív tér, a pihenő tér és a biztonság kérdését.
 
Demszky Gábor álláspontja szerint sokan a Kossuth téren szerzik első benyomásukat Magyarországról, ezért is fontos, mit látnak ott. Többek között azért tetszett neki a győztes pályamű, mert alkalmazkodik a tér adottságaihoz, és a nagy vízfelületetekkel a "viziváros" jelleget hangsúlyozza. Hozzátette: támogatja a bizottság a pályázatnak azon elgondolását, hogy a 2-es villamos zöld pályán közlekedjen, és a parlament épülete körül a Nádor utca lezárásával forgalomcsillapított övezetet hozzanak létre.
 
Budapest újjászületésének vagyunk tanúi - jelentette ki Demszky Gábor, megemlítve a közraktárak átépítését és a kormányzati negyed kialakítását. A győztesekről azt mondta: jól ismerik a fővárost, mert a Budapest Szíve pályázaton is nyertek és több új metrómegálló felszíni kialakítását is ők végzik.
 
Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere a sajtótájékoztatón úgy vélekedett: a közös gondolkodás sikere, hogy politikai oldaltól független együttműködés eredményeként elkezdődhet a Kossuth tér rendezése. Szerinte arra is szükség van, hogy az országgyűlési képviselők ne úgy gondolkodjanak a Kossuth térről, mint egy parkról, ahová elzárkózhatnak. A győztes pályázat - mint mondta - hozzájárul egy olyan folyamathoz, amelynek eredményeként gyalogos tengely kötheti össze a belváros nevezetes helyszíneit: a Kossuth teret a Szabadság térrel és a Bazilikával.
 
Az V. kerületi Kossuth tér helyzetének rendezése a 2006 őszétől kialakult állapotok miatt vált szükségessé. A Parlament előtt szeptember 17-én kezdődtek tüntetések azt követően, hogy kiszivárgott Gyurcsány Ferenc kormányfő az MSZP-frakció májusi, balatonőszödi ülésén elhangzott beszéde. A tüntetők a miniszterelnök és a kormány lemondását követelték.
 
A rendőrség október 23-án hajnalban biztonsági okokból (a Parlament előtt rendezték meg az 1956-os forradalom 50. évfordulójának állami ünnepségét) kiürítette az Országház előtti teret, majd kordonokkal vette körül, és biztonsági műveleti területté nyilvánította. 2007. február 2-án a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői lebontották a kordont; a rendőrség nem lépett közbe, de néhány órával később újra felállították a vaskerítést, amelyet március 19-én hajnalra távolítottak el végleg.
 
Február 5-én Rogán Antal, Budapest V. kerületének polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő levelet írt Demszky Gábor főpolgármesternek és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. Ebben azt kérte: tegyék lehetővé, hogy a fővárostól az V. kerületi önkormányzat tulajdonába kerülhessen a tér, és annak füves részén a Belváros költségén gyermekjátszótér épüljön. A belvárosi polgármester elképzelései szerint 2009-2010-re összefüggő zöldterület jönne létre a Képviselői Irodaháztól a Kossuth téren át a Miniszterelnöki Hivatal épületéig. A kormányfő válaszlevelében azt írta: nyitott arra, hogy ha az V. kerület önkormányzata, a fővárosi önkormányzat és az Országgyűlés Hivatala közötti egyeztetések eredményeként sikerül közös álláspontot kialakítani a Kossuth tér jogi státusának rendezéséről, akkor a jogszabályok adta keretek között elősegítse a tér rendezését.
 
Február 8-án Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Demszky Gábor főpolgármester megállapodott, hogy a főváros a Kossuth teret az Országgyűlésnek adja tulajdonba vagy használatra, s az Országház környékén közpark létesül. Szili Katalin aznap tárgyalt Rogán Andtal kerületi polgármesterrel is, aki kijelentette: elfogadhatónak tartja, hogy az Országház körüli terület közpark legyen.
 
Gyurcsány Ferenc kormányfő március közepén levélben vállalt kötelezettséget arra, hogy az 1,23 milliárd forintos költség túlnyomó részét a központi költségvetésből fedezik. A Fővárosi Közgyűlés március végén kormánypárti és MDF-es támogatással szavazta meg a Kossuth tér átadásáról szóló városvezetői javaslatot, ennek alapján írta alá a főváros és az Országgyűlés Hivatala április 13-án azt a szerződést, amelynek értelmében a parlament 50 évre megkapja használatba a Kossuth teret. A tervpályázatot az Országgyűlés május 20-án írta ki.