Ketten még szökésben

Gombos Lászlót és Horváth Szilárdot, mint arról korábban beszámoltunk, az ügyészség korábban tizennégy zálogház kirabolásával vádolta meg. A bűncselekményeket a vádhatóság szerint a két férfi Varga Lászlóval és Farkas Róberttel együtt követte el, akik azonban jelenleg ismeretlen helyen tartózkodnak. A banda tevékenysége a miskolci zaci kirablásával ért véget, ugyanis ekkor üldözőbe vették őket a rendőrök, akikkel a bűnözők tűzharcba is keveredtek. Ennek során fogták el Gombos László, akit több lövés ért. Horváth Szilárd akkor került a rendőrök kezére, amikor a móri rablógyilkossággal kapcsolatba hozták, s mivel attól tartott, hogy akár erőszakkal is beviszik a rendőrök, inkább feladta magát 2002. május 13-án.

Az utolsó szó jogán először nem, majd végül a bíró további nógatására állt elő az ügy harmadrendű vádlottja, Horváth Szilárd egy kétoldalas irománnyal, amelyet végül Varga Zoltán olvasott fel. A vádlott ártatlanságát hangoztatta. Horváth úgy vélte, hogy az ellene szóló tanúvallomások és szakértői vélemények alapján nem ítélhetik el őt, aki nem is bűnöző, hanem egy balek.

Ezt követően a férfi ismét kitért a móri ügyre (annál a pernél szintén Varga Zoltán bíró vezette az eljáró tanácsot), amellyel kapcsolatba hozták őt, de a mostani vádirat ezt még nem tartalmazta. Horváth furcsának tartotta azt, hogy a rablógyilkosság után azonnal őt és Farkas Róbertet hozták összefüggésbe a történtekkel. Horváth annak a meggyőződésének is hangot adott, miszerint attól tartott, hogy menekülés közben a rendőrök le akarták lőni. Ehhez a verzióhoz kapcsolta azt a kérdést, hogy ha tudták, hogy ő a zálogházi rabló, akkor miért nem vitték be korábban.

Horváth Szilárd kitartott annál, hogy a rendőrök nem találtak a banda negyedik tagját, az Ilojként emlegetett szlovák férfit, és végül Varga Lászlót – a most szökésben lévő vádlottat – zaklatással és fenyegetéssel vették rá arra, hogy ellene vallomást tegyen. Egyébként – tette hozzá – ha volt ellene bizonyíték a zálogházi rablások ügyében, akkor miért nem körözték? Horváth kijelentette azt is, hogy úgy érzi, koholt bizonyítékokat raktak össze ellene.

Varga Zoltán bíró azonban nem így látta, s Gombost nyolc, Horváth Szilárdot pedig húsz év fegyházra ítélte azzal, hogy nem szabadulhatnak korábban a büntetésből. Igaz, nem a fegyveres rablásokért kapták ezt a súlyos büntetést, mert a több mint egy tucatnyi zálogházi rablás bűntette alól felmentette őket, ugyanakkor – a nem jogerős ítélet szerint – Horváth Szilárdot emberölés és más bűncselekményekben, társát, Gombos Lászlót pedig rablás és más bűncselekményekben bűnösnek találta.

A bíró az indoklásában elmondta, hogy a zálogházi rablásokat mindig egy 3-4 fős csapat követte el: felkészülten és mindig a zacik nyitása után nem sokkal. A tettesek rendszerint álcázták magukat, lopott autókkal mentek a helyszínekre, ahol erőszakkal és fenyegetéssel félemlítették meg az alkalmazottakat és kényszerítették őket az ékszerek átadására.

A 2001. augusztus 27-én történt miskolci rablást követő lövöldözésnél a menekülők autójában találtak ugyan fegyvereket és parókát, utóbbin a vádlottak DNS-nyomait is, de ez még a bíróság szerint nem bizonyítja, hogy a parókákat a bűncselekménykor használták. Hasonlóan vélekedett a bíróság a mobiltelefonok cellainformációival kapcsolatban is, tekintettel arra, hogy nem mindig ugyanaz az ember használta ugyanazt a mobiltelefont, és azt sem lehet megállapítani, hogy mikor kinek a kezében volt a készülék.
 
Kitért arra is, hogy az elkövetők a rablások után borssal behintették fegyvereiket, illetve vegyszerrel eltűntették a nyomokat maguk után. Varga Zoltán hozzátette, hogy a miskolci rablást követően megtalált ékszereken kívül más elrabolt érték nem került elő. Mindezek alapján a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette Horváth Szilárdot és társát. Hozzátette: a történtek alapján „alapos feltételezés” alakulhatott ki, hogy ők követhették el a bűncselekményt, ám ez nem azonos az egyértelmű bizonyítással.

A rendőrökkel kialakult tűzpárbajban sem Horváth Szilárd, sem Gombos László felelőssége nem volt megállapítható, ezért a hivatalos személy elleni, több emberen elkövetett emberölés kísérletének vádja alól felmentették őket. A lövöldözést megelőző rablás miatt ugyanakkor bűnösnek mondta ki a bíróság Gombos Lászlót jelentős értékre, fegyveresen és csoportosan elkövetett rablásban.

Horváth Szilárd esetében ugyanakkor a bíró úgy látta, hogy egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre arra, hogy a vádlott ölte meg 2000. augusztus 19-én a Római parti diszkó egyik biztonsági őrét. Horváth Szilárdot – akinek fényképe a móri bankrablást követően került nyilvánosságra – az áldozat barátja ismerte fel két évvel a történtek után, és ő értesítette a rendőrséget. A bíróság álláspontja szerint a vádlott bűnösségét DNS-vizsgálat is igazolja. A kiszabott húsz évig tartó fegyházbüntetést ezzel az aljas indokból és különös visszaesőként elkövetett emberöléssel, valamint okirat-hamisítással és lőfegyverrel, lőszerrel való visszaéléssel indokolta meg a bíró.

Ezt követően mindkét vádlott védője azzal a kéréssel fordult a bíróság felé, hogy Gombos és Horváth enyhébb fogvatartási fokozatba, azaz házi őrizetbe kerülhessen. Ezt Varga Zoltán elutasította, hozzátéve, hogy több évtizedes munkája során nem volt még arra példa, hogy húsz év, fegyházban letöltendő szabadságvesztés kiszabása után kérik a vádlott fogva tartásának enyhítését. Az ügyvédek bejelentették, hogy úgy, ahogy az ítélet ellen, ezzel szemben is fellebbezéssel élnek. Az ügyészség képviselője pedig azért nyújtott be fellebbezést, hogy a bíróság mondja ki a vádlottak bűnösségét a zálogházi rablásokban is.