A vám- és adóügyi biztos hangoztatta: "szó sincs arról, hogy az EB az adókulcsok harmonizálását akarná elérni a társasági adó esetében, sőt olyan álláspontra helyezkedik, hogy ez az adóalap-harmonizáció is csupán azoknál a cégeknél érvényesüljön, amelyek az egységes európai piacra termelnek". Azok a vállalkozások viszont, amelyek csupán egy-egy nemzetállam piacain adják el áruikat, szolgáltatásaikat a jövőben is választhatnák a nemzeti
adóztatást, annak elveit.

A biztos kiemelte, hogy az egységes adóalap számítás különösen a kis- és közepes cégek számára lenne kedvező. Az uniós piacon már jelenlévő multinacionális cégek ugyanis napjainkban is el tudnak érni bizonyos adózási könnyítéseket a különböző országok eltérő adózási szisztémáit figyelembe véve. Az egységes adóalap számítás alapelve a konszolidáltan történő elszámolás lehetne, amely a veszteségeket és a nyereségeket
is tekintetbe veszi egy-egy adott vállalkozás vagy vállalatcsoport uniós szintű társasági adóalapjának kiszámításánál. 

Amennyiben a jogszabálytervezetet 2008-ban nem sikerül elfogadtatni valamennyi  tagállammal, várhatóan akkor sem vetik el a társasági adóalap-harmonizáció ötletét. Kovács László arra számít, hogy az egységesítést támogató tagországok (látszólag 20 tagállam) közreműködésével megerősített együttműködési javaslatot nyújtanak be az EB-hez és várhatóan 2010-ben megszületik a megállapodás. A biztos elképzelhetőnek tartja, hogy hasonló folyamat játszódik le a társasági adóalap-harmonizációnál, mint az euró bevezetésénél, ahol szerinte ugyanúgy hiba lett volna megvárni, amíg valamennyi tagország bevezeti.