2007. június. 08. 17:02
MTI
Utolsó frissítés: 2007. június. 08. 17:04
Itthon
A GVH 20 millió forintra büntette a Wizz Airt
A fogyasztók megtévesztése miatt negyedik légitársaságként a Wizz Airt büntette meg Gazdasági Versenyhivatal, egyben jelezte: további két légitársaság is számíthat versenyhivatali eljárásra.
A Wizz Air hivatalos értesítést még nem kapott, de nem ért minden ponton egyet a GVH megállapításaival. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa 20 millió forintra büntette a Wizz Air diszkont légitársaságot, mert megállapítása szerint 2005-ben és 2006-ban közzétett egyes reklámjaiban a Wizz Air szolgáltatásainak áráról a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott - áll a GVH közleményében.
A GVH emlékeztet: a légiközlekedési piacon éleződő versenyhelyzetben a piaci szereplők különböző, főképpen az árakra vonatkozó marketing kommunikációs eszközökkel élnek, amelyek esetenként a ténylegesen fizetendő teljes (bruttó) árat, gyakrabban azonban az illetékek és adók nélküli, nettó árat helyezik a reklámüzeneteik központjába.
A fogyasztó nem mindig tud eligazodni a bruttó és nettó árak között, és emiatt egyes légitársaságok közlései olykor alkalmasak a fogyasztó megtévesztésére. A GVH emiatt döntött úgy, hogy piactisztítási célból vizsgálatsorozatot indít megtévesztő árközléseket közzétevő légitársaságokkal szemben. Eddig a Sky Europe, a Malév, valamint a SmartWings légitársaságokkal kapcsolatos vizsgálatok zárultak le, a három ügyben összesen 83 millió forint bírságot szabott ki a GVH. A hivatal tovább vizsgálódik, még legalább két légitársaság ellen indulhat versenyhivatali eljárás.
A vállalkozások gyakran közölnek árakat a fogyasztóval úgy, hogy a közölt ár értelmezéséhez kiegészítő információk, feltételek tartoznak, amelyekről az árhoz "*"-al megjelölve kapcsolt formában tájékoztatnak. Ilyen módszerrel élt a Wizz Air is szinte valamennyi vizsgált kommunikációs eszköz esetében. A "*"-al jelölt kiegészítő
tájékoztatások esetében a GVH mérlegeli, hogy a "*" alatt közölt információ az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságára vonatkozik-e, illetve ha igen, akkor ez az információ szükséges-e ahhoz, hogy a fogyasztó helyesen értelmezze a lényeges tulajdonságról szóló közlést.
A vizsgált esetben az áru tulajdonsága, a repülőjegy ára volt, a "*"-al közölt információ pedig arról tájékoztatott, hogy az csak "*egy útra, adók és díjak nélkül" értendő. A kiegészítő információ arról a lényeges körülményről tájékoztat, hogy a Wizz Air által közölt ár nettó ár, vagyis nem azonos azzal a teljes összeggel, amit a fogyasztónak fizetnie kell, hanem annál nem ismert mértékben kisebb. A GVH által mérlegelt további körülmény, hogy az adott reklámhordozó alkalmas-e arra, hogy a fogyasztóhoz a "*"-ozott információt eljuttassa.
Az óriásplakátok általában erre nem alkalmasak, mert ezeket az eszközöket általában az országutak mellett helyezik el, és a fogyasztó az autóból legfeljebb néhány másodpercig tud rájuk figyelni. Ezért ezeknek a reklámeszközöknek az információátadási képessége korlátozott, legfeljebb egy, vagy két fő
üzenet eljuttatására alkalmasak - jegyzik meg. A vizsgált esetben a Wizz Air 2005-ben hat, 2006-ban öt ebbe a kategóriába tartozó reklámüzenetet helyezett el óriásplakátokon, amelyeken az árhoz kapcsolt kiegészítő információkat "*"-ozott formában tüntették fel.
Hasonló következtetésre jutott a versenyhatóság a citylight plakátokkal kapcsolatban is, hangsúlyozva, hogy ezek információátadó képessége nagyobb, mint az óriásplakátoké, hiszen ezeket többnyire megállókban, állomáson, váróteremben helyeztek el, ahol a fogyasztónak több ideje van a plakáton lévő egyéb információk
észlelésére. Hasonló megítélés alá estek az internetes weboldalakon elhelyezett, bannerek formájában közölt tájékoztatások.
Kázmér Natasa a Wizz Air kommunikációs igazgatója elmondta tudnak a GVH döntéséről, de hivatalos tájékoztatást még nem kaptak, és csak az írásos indoklás kézhezvétele és
tanulmányozása után döntenek a következő lépésről. Azt azonban hozzátette, hogy a légitársaság több ponton is vitatja a GVH megállapításait.
Kázmér Natasa elmondta: nem érte meglepetésként a légitársaságot a GVH vizsgálata, hiszen ekkor már három versenytársukat is megbüntette a hivatal. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a
megbüntetettek közül a Wizz Air légitársaságra rótták ki a legalacsonyabb büntetést, ami Kázmér Natasa szerintazt is jelzi, hogy a GVH a légitársaság jogsértését nem tartotta olyan súlyosnak, mint a versenytársakét. Hozzátette: 2006 óta sokat változott a Wizz Air kommunikációja.
A GVH emlékeztet: a légiközlekedési piacon éleződő versenyhelyzetben a piaci szereplők különböző, főképpen az árakra vonatkozó marketing kommunikációs eszközökkel élnek, amelyek esetenként a ténylegesen fizetendő teljes (bruttó) árat, gyakrabban azonban az illetékek és adók nélküli, nettó árat helyezik a reklámüzeneteik központjába.
A fogyasztó nem mindig tud eligazodni a bruttó és nettó árak között, és emiatt egyes légitársaságok közlései olykor alkalmasak a fogyasztó megtévesztésére. A GVH emiatt döntött úgy, hogy piactisztítási célból vizsgálatsorozatot indít megtévesztő árközléseket közzétevő légitársaságokkal szemben. Eddig a Sky Europe, a Malév, valamint a SmartWings légitársaságokkal kapcsolatos vizsgálatok zárultak le, a három ügyben összesen 83 millió forint bírságot szabott ki a GVH. A hivatal tovább vizsgálódik, még legalább két légitársaság ellen indulhat versenyhivatali eljárás.
A vállalkozások gyakran közölnek árakat a fogyasztóval úgy, hogy a közölt ár értelmezéséhez kiegészítő információk, feltételek tartoznak, amelyekről az árhoz "*"-al megjelölve kapcsolt formában tájékoztatnak. Ilyen módszerrel élt a Wizz Air is szinte valamennyi vizsgált kommunikációs eszköz esetében. A "*"-al jelölt kiegészítő
tájékoztatások esetében a GVH mérlegeli, hogy a "*" alatt közölt információ az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságára vonatkozik-e, illetve ha igen, akkor ez az információ szükséges-e ahhoz, hogy a fogyasztó helyesen értelmezze a lényeges tulajdonságról szóló közlést.
A vizsgált esetben az áru tulajdonsága, a repülőjegy ára volt, a "*"-al közölt információ pedig arról tájékoztatott, hogy az csak "*egy útra, adók és díjak nélkül" értendő. A kiegészítő információ arról a lényeges körülményről tájékoztat, hogy a Wizz Air által közölt ár nettó ár, vagyis nem azonos azzal a teljes összeggel, amit a fogyasztónak fizetnie kell, hanem annál nem ismert mértékben kisebb. A GVH által mérlegelt további körülmény, hogy az adott reklámhordozó alkalmas-e arra, hogy a fogyasztóhoz a "*"-ozott információt eljuttassa.
Az óriásplakátok általában erre nem alkalmasak, mert ezeket az eszközöket általában az országutak mellett helyezik el, és a fogyasztó az autóból legfeljebb néhány másodpercig tud rájuk figyelni. Ezért ezeknek a reklámeszközöknek az információátadási képessége korlátozott, legfeljebb egy, vagy két fő
üzenet eljuttatására alkalmasak - jegyzik meg. A vizsgált esetben a Wizz Air 2005-ben hat, 2006-ban öt ebbe a kategóriába tartozó reklámüzenetet helyezett el óriásplakátokon, amelyeken az árhoz kapcsolt kiegészítő információkat "*"-ozott formában tüntették fel.
Hasonló következtetésre jutott a versenyhatóság a citylight plakátokkal kapcsolatban is, hangsúlyozva, hogy ezek információátadó képessége nagyobb, mint az óriásplakátoké, hiszen ezeket többnyire megállókban, állomáson, váróteremben helyeztek el, ahol a fogyasztónak több ideje van a plakáton lévő egyéb információk
észlelésére. Hasonló megítélés alá estek az internetes weboldalakon elhelyezett, bannerek formájában közölt tájékoztatások.
Kázmér Natasa a Wizz Air kommunikációs igazgatója elmondta tudnak a GVH döntéséről, de hivatalos tájékoztatást még nem kaptak, és csak az írásos indoklás kézhezvétele és
tanulmányozása után döntenek a következő lépésről. Azt azonban hozzátette, hogy a légitársaság több ponton is vitatja a GVH megállapításait.
Kázmér Natasa elmondta: nem érte meglepetésként a légitársaságot a GVH vizsgálata, hiszen ekkor már három versenytársukat is megbüntette a hivatal. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a
megbüntetettek közül a Wizz Air légitársaságra rótták ki a legalacsonyabb büntetést, ami Kázmér Natasa szerintazt is jelzi, hogy a GVH a légitársaság jogsértését nem tartotta olyan súlyosnak, mint a versenytársakét. Hozzátette: 2006 óta sokat változott a Wizz Air kommunikációja.
