2007. április. 24. 13:53 MTI Utolsó frissítés: 2007. április. 24. 14:41 Itthon

Pert vesztett a TASZ Gyurcsánnyal szemben

Elvesztette a gyülekezési joggal kapcsolatos szakértői állásfoglalások nyilvánossága érdekében a miniszterelnök ellen indított pert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Fővárosi Bíróságon.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza a tárgyaláson azt állította, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hónapokon át tudatosan félrevezette a közvéleményt a gyülekezési jog esetleges felülvizsgálatát illetően, hiszen több ízben is szó esett az ezzel foglalkozó Tölgyessy Péter vezette bizottságról és annak javaslatairól, ám a perben az derült ki, hogy ezek valójában nem is léteznek. A miniszterelnök jogi képviselője a tárgyaláson visszautasította, hogy ügyfele félrevezette volna a közvéleményt.
 
A TASZ azért indított pert közérdekű adatok nyilvánossága címén, mert ez év januárjában a miniszterelnök titkársága elutasította a Tölgyessy Péter vezette szakértői csoport gyülekezési jogra vonatkozó javaslatainak kiadását azzal az indoklással, hogy még nem nyilvánosak. A miniszterelnöki titkárság elutasító levelében az állt: "A közismert alkotmányjogászokból álló szakértői bizottság a gyülekezésről szóló 1990. évi törvény hatályos rendelkezéseinek vizsgálatát valóban elvégezte, és kialakított álláspontját miniszterelnök úr részére átadta". (A gyülekezési törvény valójában 1989-es.)
 
A perben a TASZ jogásza elmondta azt is, hogy 2007 februárjában az MSZP honlapján egy, Gyurcsány Ferenc által Szili Katalin házelnöknek írt levélre hivatkozva úgy fogalmaztak: "a Tölgyessy Péter vezette bizottság jelentése", a kormányfő kezdeményezésére létrehozott Gönczöl-bizottság pedig még idézett is jelentésében a Tölgyessy Péter vezette szakértői csoport gyülekezési törvény módosítására tett javaslataiból.
 
Ugyanakkor a perben a miniszterelnök jogi képviselője azzal érvelt, hogy nem is létezett ilyen bizottság, így annak javaslatai sem lehettek. Csupán arról volt szó, hogy az igazságügyi tárca munkatársai konzultáltak három szakértővel: Tölgyessy Péterrel, Bán Tamással és Ádám Antallal. Ezzel egybehangzó nyilatkozatott tett a tárgyaláson tanúként Tölgyessy Péter és az igazságügyi tárca alkotmányjogi főosztályát vezető Tordai Csaba. Tölgyessy Péter a tárgyaláson kijelentette, hogy "semmiféle Tölgyessy bizottság nem létezett". 
 
A tanú elmondta, hogy a miniszterelnöktől tavaly október végén kapott felkérést és két másik szakértővel novemberben három alkalommal konzultációkat folytatott az igazságügyi minisztériumban, melyeken a tárca államtitkára elnökölt. Közös írásos javaslatot azonban nem fogalmaztak meg

A TASZ jogásza perbeszédében megjegyezte, nincs ésszerű magyarázat arra az ellentmondásra, ami a bizottság létét vagy nem létét illetően a miniszterelnöki titkárság per előtti levele, illetve a miniszterelnök jogi képviselőjének perbeli érvelése között feszül. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében azzal utasította el a keresetet, hogy a kért adat nem létezik.
 
A szóbeli indoklás szerint a perbeli adatok, egybehangzó tanúvallomások azt támasztják alá, hogy az alperesi érveléssel összhangban nem volt bizottság, így annak javaslatai sem lehettek. Ugyanakkor a bíró megjegyezte azt is, hogy az alperes okot adott a perre, amikor a tárgyaláson felhozott indokoktól eltérő magyarázatot adott arra, miért nem adja ki a kért adatokat.
 
Az elsőfokú ítélet várhatóan jogerőre emelkedik, miután a pervesztes TASZ jogi képviselője azt mondta, hogy nem fognak fellebbezni. A kormány a napokban úgy döntött, hogy a gyülekezési törvény módosítására vonatkozó tervezetet nem nyújtja be az Országgyűléshez, mert az ötpárti egyeztetések azt mutatják, hogy nincs esély az elfogadásához szükséges kétharmados parlamenti többségre.

Hirdetés
hvg360 Gyükeri Mercédesz 2025. január. 08. 13:14

Hipóval mosott tojás, tesztek horribilis áron, na meg a rendeleti kormányzás – emlékszik, milyen volt a covid magyar módra?

Magyarország az a hely, ahol az öt éve elkezdődött világjárvány a túlárazott és felesleges beszerzésekről, a kormányzati propagandáról, az oroszok és a kínaiak helyzetbe hozásáról, a parlamenti demokrácia szembeköpéséről és az információk eltitkolásáról szólt. No és persze a nyunyókáról.