"A februári és márciusi romániai látogatás legfőbb üzenete az volt, hogy nem fordítunk hátat a környező országokban élő nemzetrészeknek" - hangsúlyozta a köztársasági elnök a cikkben. Hozzátette: a látogatásokkal emellett a nemzeti egység jövőbeli útját igyekezett felvázolni, azt, hogy miként lehet az Európai Unióban együttműködni, és hogy együttes stratégiára van szükség Magyarország és a határon túli nemzetrészek fejlesztésében. Véleménye szerint a közös jövőt nem érzelmi alapú politikára kell építeni, hanem a tárgyilagos önismeretre és az emberi jogokra, mert "az unió leginkább a jogok nyelvén ért".

Sólyom László a lapnak nyilatkozva kiemelte: magától értetődőnek kell tekinteni a kapcsolatot a nemzetrészek között. "Így a világ legtermészetesebb dolga, hogy március 15-én Kolozsvárott mondom el az egész magyarságnak szóló beszédemet" - tette hozzá. Mint mondta, Európában immár jogilag is elismerik, hogy létezik politikai nemzet és kulturális nemzet, amelyeknek nem feltétlenül esnek egybe a határai; ennek személyesen adott hangsúlyt az erdélyi látogatásával. Hangsúlyozta azt is: elnökként nem folytat önálló külpolitikát. "Most is ügyeltem rá, hogy egy hanggal se mondjak mást, vagy többet, mint a kormány álláspontja, illetve mint amit korábbi hivatalos látogatásomon mondtam" - jegyezte meg.

Közölte: a területi autonómia önmagában nem oldhatja meg az erdélyi magyarság problémáját, már csak azért sem, mert csak egy, a székelyföldi tömbben élő részük van abban a helyzetben, hogy ez a lehetőség szóba jöhessen. A szórványban élők számára más megoldások kínálkoznak, például az önkormányzati szövetségek - emelte ki az államfő, majd hozzátette: a kulturális autonómia viszont mindenki számára magától értetődő jog.