A miniszterelnök várható pártelnökké választását természetesen nem minden társadalmi csoport támogatja egységesen. Az összes megkérdezett relatív többsége, 41 százaléka úgy véli, hogy rövidtávon egyértelműen, 43 százalék szerint pedig hosszú távon is inkább hátrányt hoz a szocialisták számára Gyurcsány pártelnökké választása. Ezzel szemben az elnökké választást a párt számára rövid távon előnyösnek vélők aránya 32 százalék, az azt hosszabb távon előnyösnek gondolóké pedig csak 27 százalék. Figyelmet érdemel, hogy még az MSZP-szavazótábor sem értékeli egyértelműen pozitívan Gyurcsány pártelnökké választását. Legstabilabb támogatói az SZDSZ-esek, akiknek 52-52 százaléka rövid és hosszú távon is pozitív hatást vár a pártelnöki pozíció megszerzésétől. 

A megkérdezettek még kritikusabb véleményt fejeznek ki, amikor arról esik szó, hogy miként ítélik meg Gyurcsány MSZP-elnökké választásának hatását az ország jövőjére nézve. Az összes megkérdezett abszolút többsége, 52 százalék inkább hátrányosnak ítéli Gyurcsány MSZP-elnökké emelését, s csupán 19 százalékuk van ezzel ellentétes véleményen. A szocialisták szavazói ebben az esetben is inkább pozitív véleményen vannak (52 százalék), de ezzel együtt is jól érzékelhető az MSZP szavazók sem egységesek a kérdéssel kapcsolatban.

A beszéd átlagos értékelése – hasonlóan Gyurcsányéhoz – közepesnél rosszabb. Az iskolai osztályzatok 100 fokú skálára vetített átlagértéke 41 pont,ami két ponttal – tehát nem szignifikánsan – magasabb Gyurcsány Ferenc beszédének átlagos megítélésénél (39 pont). Ugyanakkor az Orbán-beszéd jobban polarizálta a közönséget, mert az értékelésre vállalkozók több mint fele közepesnél rosszabb, egyharmaduk viszont közepesnél jobb érdemjegyet adott.

Az Orbán-beszéd megosztó jellege abban is tükröződik, hogy kizárólag a Fidesz szavazóinak körében ért el magas átlagpontszámot (79 pontot) az elnöki beszédértékelése, míg többi szavazói csoport inkább kritikusan ítélte meg az expozét. A pártválasztásukban bizonytalanok például jóval alacsonyabb átlagos értékelést adtak Orbán beszédére (27 pont) Gyurcsányéhoz képest (44 pont). A megkérdezettek túlnyomó többsége (60 százalék) azt várná az ellenzék vezérének évértékelésétől, hogy saját elképzeléseit ismertesse, és ne az elmúlt év kormányzati tevékenységét mutassa be. Ennek a kívánalomnak azonban a többségi véleménye szerint nem felelt meg Orbán Viktor évértékelése. A megkérdezettek 53 százaléka szerint a beszéd inkább az elmúlt év eseményeinek értékeléséről szólt, s csak mindössze hét százalék nyilatkozott úgy, hogy megfelelő ismereteket kapott az Orbán Viktor szerint szükséges jövőbeni teendőkre vonatkozóan.

Az Orbán-évértékelőt mindezzel együtt összességében jobban megragadt a közvéleményben, mint miniszterelnök beszéde. A beszéd meghatározó üzeneteit tekintve a legtöbben azt tudták visszaidézni, hogy a pártelnök szerint az MSZP kormány éveken át hazudott, és a hazugság árát maguknak a hazugoknak, nem a tisztességes dolgozóknak kell megfizetnie.

A véletlenszerűen kiválasztott 2700 megkérdezett 36 százaléka inkább Gyurcsányt, 33 százaléka inkább Orbánt tartja alkalmasnak a kormányfői poszt betöltésére, minden negyedik megkérdezett pedig egyikük alkalmasságáról sincs meggyőződve. Az MSZP támogatói tábora teljes egészében a jelenlegi miniszterelnök mögött áll (95 százalék), míg a Fidesz szavazói valamivel megosztottabbak Orbán Viktor alkalmasságát illetően: 85 százalékuk Orbánt tartja alkalmasabbnak, 10 százalékuk azonban sem a Fidesz elnökének, sem a jelenlegi miniszterelnöknek a kompetenciájáról nincs meggyőződve.

A két versengő személyiség úgynevezett imázs-profil vizsgálatát nyolc faktor tekintetében Orbán Viktor, hét faktor esetében pedig Gyurcsány Ferenc megítélése a kedvezőbb. A miniszterelnököt leginkább az újító szellem, a határozottság, a magabiztosság, és a hosszabb távú gondolkodás jellemzi a választók szerint, míg Orbán Viktor karakterében domináns jegynek az érthetőséget, a hitelességet, az őszinteséget, a megbízhatóságot és az emberek problémáira való fokozott odafigyelést tartják. Ezeknél a tulajdonságoknál a választók Gyurcsányt Orbán mögé sorolják.

A tisztesség, az őszinteség, a hitelesség és a megbízhatóság tekintetében meghaladja a 20 százalékot azok aránya, akik sem Orbán, sem Gyurcsány esetében nem vélik jellemzőnek e tulajdonságok érvényesülését.