2007. január. 31. 16:05
MTI
Utolsó frissítés: 2007. január. 31. 16:15
Itthon
Bizalmatlanság a parlamenttel, a pártokkal és a kormánnyal szemben
A magyar, a szlovák és a lengyel lakosok bizalmatlanok a parlamenttel, a pártokkal és a kormánnyal szemben - derül ki a TÁRKI vizsgálatából.
A három közép-európai ország lakossága körében azt vizsgálta a TÁRKI a Central European Opinion Research Group (CEORG) kutatási együttműködés keretében, hogy milyen mértékű az adott intézményekbe vetett bizalmuk. Az adatok azt mutatják, hogy a három ország lakosai körében nagyon alacsony azok aránya, akik teljes mértékben megbíznak a felmérésben szereplő kilenc intézményben, azaz a parlamentben, a pártokban, a kormányban, a köztársasági elnökben, az alkotmánybíróságban, a bíróságban, az egyházban, az önkormányzatban, valamint a rendőrségben - olvasható a távirati irodához eljuttatott közleményben.
Nincs olyan intézmény egyik országban sem, amelyben a lakosok több mint negyede teljes mértékben megbízna. A közvélemény-kutató intézet szerint közös a három ország lakossága esetében, hogy a teljes bizalom a pártok iránt gyakorlatilag nem létezik. A nagyfokú bizalom a magyarok körében általában magasabb, ugyanakkor a szlovákok esetében alacsonyabb, mint a másik két országban. A magyarok, illetve a lengyelek körében a "politikacsináló trojkával", azaz a kormánnyal, a parlamenttel, a pártokkal szemben a legalacsonyabb a bizalom, a lakosok negyede-harmada teljes mértékben bizalmatlan - világít rá a TÁRKI.
A pártokkal szembeni általános bizalmatlanság kivételével határozott eltérések vannak az egyes intézményekkel szembeni bizalom alakulásában. A másik két ország lakosaihoz képest a magyaroknál az Alkotmánybíróságnak és a bíróságoknak általában, a lengyeleknél az egyháznak, a szlovákoknál a kormánynak és a parlamentnek van határozott bizalmi többlete.
A Medián tavaly novemberben készített felmérése szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) élvezi a legnagyobb közbizalmat a magyarországi intézmények és csoportok közül: a százfokú skálán az Akadémia 70-es értéket ért el. Az MTA-t az Alkotmánybíróság (66), az Európai Bizottság (62) és a köztársasági elnök (61) követi a felsorolásban. A további sorrend: a Magyar Nemzeti Bank és az ügyészség (60-60), a helyi önkormányzatok (59), a Magyar Televízió (56), a bíróságok és a Magyar Rádió (55-55). A rendőrség a 11. helyre került (53), majd a hadsereg (51) és az egyházak (47) következnek. A parlament 40-es bizalomindexszel a 16. helyen áll, a kormány a 18. (36), a 19. helyen pedig a szakszervezetek találhatók (35). Az utolsó, 20. hely a politikai pártoknak jutott (34).
Nincs olyan intézmény egyik országban sem, amelyben a lakosok több mint negyede teljes mértékben megbízna. A közvélemény-kutató intézet szerint közös a három ország lakossága esetében, hogy a teljes bizalom a pártok iránt gyakorlatilag nem létezik. A nagyfokú bizalom a magyarok körében általában magasabb, ugyanakkor a szlovákok esetében alacsonyabb, mint a másik két országban. A magyarok, illetve a lengyelek körében a "politikacsináló trojkával", azaz a kormánnyal, a parlamenttel, a pártokkal szemben a legalacsonyabb a bizalom, a lakosok negyede-harmada teljes mértékben bizalmatlan - világít rá a TÁRKI.
A pártokkal szembeni általános bizalmatlanság kivételével határozott eltérések vannak az egyes intézményekkel szembeni bizalom alakulásában. A másik két ország lakosaihoz képest a magyaroknál az Alkotmánybíróságnak és a bíróságoknak általában, a lengyeleknél az egyháznak, a szlovákoknál a kormánynak és a parlamentnek van határozott bizalmi többlete.
A Medián tavaly novemberben készített felmérése szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) élvezi a legnagyobb közbizalmat a magyarországi intézmények és csoportok közül: a százfokú skálán az Akadémia 70-es értéket ért el. Az MTA-t az Alkotmánybíróság (66), az Európai Bizottság (62) és a köztársasági elnök (61) követi a felsorolásban. A további sorrend: a Magyar Nemzeti Bank és az ügyészség (60-60), a helyi önkormányzatok (59), a Magyar Televízió (56), a bíróságok és a Magyar Rádió (55-55). A rendőrség a 11. helyre került (53), majd a hadsereg (51) és az egyházak (47) következnek. A parlament 40-es bizalomindexszel a 16. helyen áll, a kormány a 18. (36), a 19. helyen pedig a szakszervezetek találhatók (35). Az utolsó, 20. hely a politikai pártoknak jutott (34).
