Az 1956-os forradalom leverésének ötvenedik évfordulója alkalmából a Párizsban élő magyar gondolkodó Budapesti lecke című írásában hangsúlyozza: a mai franciák és olaszok elsősorban a Nyugat által magára hagyott korabeli magyar fiatalok áldozatát csodálják.

Olaszország élén jelenleg két nagy európai államférfi áll Fejtő szerint: Giorgio Napolitano elnök, aki Magyarországra látogatott és elismerte, hogy 1956-ban tévesen ítélkezett, és Romano Prodi miniszterelnök, aki közismert Európa-pártiságáról.

Franciaországban ugyanakkor elképzelhető, hogy a jövő évi elnökválasztás második fordulójába ismételten bejut a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen. A baloldalon szintén egy populista vetélytárs várható Ségolene Royal személyében - vélekedik Fejtő - , aki még semmivel sem tudta elnöki kompetenciáját bizonyítani. A magyar származású Nicolas Sarkozy belügyminiszter, a jobboldal legesélyesebb jelöltje pedig elsősorban azzal tűnt ki az elmúlt napokban, hogy távol tartotta magát minden magyarországi és franciaországi 56-os megemlékezéstől.

Magyarország kapcsán Fejtő a következő kérdést teszi fel: "Megérdemlik-e a magyarok fiatal miniszterelnöküket, Gyurcsány Ferencet?" Véleménye szerint Magyarország most annak az árát fizeti, hogy Szili Katalin, az MSZP-n kívül is népszerű, kiváló szocialista politikusnő helyett "tévedésből" lett Sólyom László a köztársaság elnöke, aki egy országgal és a világgal szemben elkövetett politikai hibák sorával mindent megtett az 56-os megemlékezések tönkretételéhez. Fejtő szerint Sólyomot az "ellenzéki populista" Orbán Viktor támogatta, aki azzal, hogy se 2002-ben, se 2006-ban nem tudta elfogadni a választások végeredményét, túltett Le Penen.

Gyurcsány Ferenc majdnem belebukott abba, hogy Európában egyedüliként bátor tettet hajtott végre: barátait - akik között egy áruló is akadt, mert eladta a magángyűlésen készült hangfelvételt - arra kérte, hogy a választási győzelemből minden magyar győzelmét kovácsolják a szabadság és igazság Európájában - véli Fejtő. Szerinte a magyar kormányfő az első politikus, aki nevén nevezi a dolgokat.

Az elmúlt hetek tüntetései kapcsán a 97 éves történész hangsúlyozza: Magyarország jövője a nemzethatárokon túlnyúló európai reményben nyugszik. A jobb- és baloldali fasizmus ellen is harcot vívott Nyugat-Európából úgy tűnik, hogy az 56-os fiatalságra büszke magyar fiataloknak kell a stratégiailag, földrajzilag, kulturálisan és történelmével kiemelkedő helyet betöltő országukat a kelet-nyugati és észak-déli viszonyban középhatalommá tenni Európában, és szolidaritásra bírniuk a régi európai demokráciákat.