A szinglik kedvelik leginkább a szupermarketeket
A magyar vásárlók csaknem fele a friss élelmiszereket a lakóhely közeli kisboltban szerzi be, míg a vevők kétharmada a csomagolt élelmiszerek vásárlásánál a hiper- és szupermarketet részesítik előnyben - állapítja meg az ACNielsen piackutató vállalat "Shopper Trends" című felmérése.
A magyar vásárlók átlagosan két-három boltot látogatnak rendszeresen. Egyetlen egy bolt mellett 18 százalék tart ki, négy vagy annál több üzletbe pedig 27 százalék jár. Hipermarketbe hetenként átlagosan egyszer szoktak menni nagy bevásárlás céljából, míg szupermarketet hetente kétszer keres fel a vevők többsége. A diszkontra heti egy-két, míg hagyományos kis boltra négy látogatás jut.
Az AC Nielsen felmérése szerint élelmiszerre, személyi higiéniai termékekre és vegyi árukra egy háztartás havonta átlag 40 ezer forintot meghaladó összeget költött tavaly, aminek feléből friss árut vásároltak. Megállapításuk szerint a jövedelem növekedésével nem jár együtt a friss termékekre költött összeg arányának emelkedése.
Az ACNielsen Shopper Trends kutatásai azt mutatják, hogy a vásárlók 34 százaléka jövedelmének legnagyobb részét hipermarketben költi el. A hipermarket látogatói között az átlagosnál több a 25-34 év közötti, legalább érettségizett, családban élő fogyasztó.
A diszkontban vásárol inkább a 35 évesnél idősebb, aki egyedül vagy nagy családban él, jövedelmével a legalacsonyabb vagy legmagasabb kategóriába tartozik, vezető beosztásban vagy szakmunkásként dolgozik.
A szupermarketet a szinglik és a kis méretű háztartások preferálják leginkább. Életkor szerint vevőkörükben az átlagosnál nagyobb arányban a legfiatalabbakat, azaz 24 év alattiakat találjuk. A szupermarket vásárlóinak többsége közepes jövedelemmel rendelkezik.
A piackutató megállapítja, hogy régiónkban a magyar fogyasztók legérzékenyebbek az árakra, és több mint egyharmaduk aktívan keresi a promóciókat, míg kétharmaduk tudja azt is, hogy mennyibe kerülnek az általuk rendszeresen vásárolt árucikkek.
Az ACNielsen kutatásai ugyanakkor azt mutatják, hogy az erős imázzsal rendelkező márkák által képviselt többletértékért a fogyasztók megadják a magasabb árat. Például a húskészítmények között a száraz áruk esetében a fogyasztók a piacvezető márkáért a kategória piaci átlagárának 180 százalékát is hajlandók megfizetni. De idesorolható a családi jégkrém, ásványvíz, szénsavas üdítőital és jeges tea is. Rajtuk kívül a kategória átlagához képest a márkás termékek fogyasztói átlagára magasabb a rizsnél, táblás csokoládénál és gyümölcslénél.